Petrik Ferenc (szerk.): A szerzői jog - A gyakorló jogász kézikönyve 3. (Budapest, 1990)
Első rész. A szerzői jog általános szabályai - III. fejezet. Vagyoni jogok
Dologban megtestesülő művek A szerző maradvány jogai nás, mint a további felhasználás megtiltása csak alapos okból történhet és kártalanítási kötelezettséget von maga után; ekként vagyoni vonatkozása is van. A felhasználás engedélyezése pedig többnyire szerződéssel történik, amely az engedélyezésen kívül a díjazásra is kiterjed. A kézikönyvnek ebben a fejezetében az Szjt., a Vhr. és a miniszteri rendeletek rendelkezéseivel természetesen csak oly terjedelemben foglalkozunk, amennyiben ez a vagyoni jogok tartalmának megismeréséhez feltétlenül szükséges. A vagyoni jogok tartalmának teljeskörű feltárásához azonban az Szjt. szabályai önmagukban nem elegendők. Több kérdésben a Ptk.-hoz kell fordulnunk. Erre a törvény 3. §-a ad alapot: azokban a kérdésekben, amelyeket az Szjt. nem szabályoz, a Ptk. rendelkezéseit kell alkalmazni. A törvény a vagyoni jogokat mindennemű felsorolás megkísérlése nélkül generálklauzulával határozza meg: a mű bármilyen felhasználásához megkívánja a szerző hozzájárulását, lehetővé téve ezáltal anyagi előnyök kikötését. A felhasználás módjait vizsgálva azonban két nagy csoportot kell megkülönböztetnünk:- azokat a műveket, amelyekben a szerző szellemi tevékenysége dologi formában testesül meg;- azokat a műveket, amelyeknek lényege nem az anyagi forma; anyagi eszközökre azonban ezúttal is szükség van, de nem a mű megtestesítése, hanem csak rögzítése végett. a) A dologi formában testesülnek meg a képzőművészeti, valamint az iparművészeti alkotások. Ezeknél a tulajdonjog a meghatározó: a szerző legfontosabb vagyoni joga a tulajdonjog átruházása és ennek fejében ellenérték kikötése. A mű tulajdonjogáról, átruházásáról, adásvételről, ellenértékről stb. az Szjt. nem rendelkezik, mindezt valamennyi vonzatával együtt átengedi a Ptk.-nak. Egyetlen kérdés tisztázására teijeszkedik ki csupán, amikor arról rendelkezik, hogy a műpéldány tulajdonjogának átruházása nem jelenti egyben a szerzői jogok átruházását [Szjt. 28. § (3) bek.]. A képzőművészeti alkotás vásárlójára tehát nem szállnak át a szerző vagyoni jogai, ehhez képest ő mint tulajdonos az Szjt. által szabályozott felhasználási szerződést nem köthet. A dologban megtestesülő alkotás tekintetében a szerző jogai addig teljesek, amíg a műalkotás az ő tulajdonában van. Ebben az időszakban módjában áll bármilyen felhasználás engedélyezése. A tulajdonjog átruházása után a szerzői jogok továbbra is az alkotót illetik meg, ezeknek vagyoni jogosítványai azonban összeszűkülnek. A maradványjogok a következők:- A szerző követelheti a tulajdonostól, hogy a képzőművészeti, valamint az iparművészeti művet szerzői jogainak gyakorlása végett időlegesen bocsássa rendelkezésre, feltéve, hogy ez nem sérti méltányos érdekét [Szjt. 46. § (1) bek.]. Azok a vagyoni jogok, amelyeket a szerző ezáltal gyakorolhat, a felhasználás néhány módjában képzelhető el: pl. fényképezés album vagy reprodukció készítése végett. Kérheti a szerző a mű rendelkezésre bocsátását kiállítás végett is; másrészről ahhoz, hogy a művet mások kiállítsák - néhány közérdekű kivétellel - a szerző hozzájárulása szükséges [Szjt. 46. § (2) bek.]. Ez azonban inkább csak személyhez fűződő jogként értelmezhető, mert a kiállításért a szerzőt 62
