Petrik Ferenc (szerk.): A szerzői jog - A gyakorló jogász kézikönyve 3. (Budapest, 1990)
Első rész. A szerzői jog általános szabályai - II. fejezet. Személyhez fűződő jogok
A felhasználás jogosulatlan módja „K. J. doktori értekezése alapján készült egyes művek megjelentek nyomtatásban, a nyomtatásban meg nem jelent értekezés pedig hosszabb ideig az alperes birtokában volt. Közel 200 szövegrésznél mutatható ki az alperes értekezése és K. J. munkái közötti azonosság, illetve nagyfokú hasonlóság. A szakvélemény 74 szövegrész szó szerinti azonosságát mutatta ki, a munka további jelentős részében tapasztalható olyan hasonlóság, amely átvételre enged következtetni. Az alperes értekezésének a szerkezete is nagymértékben hasonlít K. J. művének a szerkezetéhez. Tekintettel arra, hogy K. J. munkája korábbi eredetű, egyes részei nyomtatásban is megjelentek, illetve értekezése hosszabb ideig az alperes birtokában volt. Az egyezések és a hasonlóságok azt bizonyítják, hogy az alperes jelentős mértékben felhasználja K. J. munkáját doktori értekezésének az elkészítéséhez. Az Szjt. 17. §-ának (1) bekezdése szerint a mű részletét csak indokolt teljedelemben, a forrás valamint a szerző megjelölésével lehet idézni. Az adott esetben az átvétel meghaladta az idézés indokolt terjedelmét, hiányzik a forrás és a szerző megjelölése. Ezért a felhasználás jogosulatlan volt.” (LB Pf. I. 20 395/1981., BH 1982/3. 90., PJD X. 42.) A bírósági gyakorlat szerint jogsértést jelent a nyilvánosságra nem hozott szerzői műnek, illetve a mű anyagának bármilyen módon és keretben történő felhasználása a szerző hozzájárulása nélkül. „A felperes keresetében annak a megállapítását kérte, hogy az alperesek szerzői jogát sértették meg azáltal, hogy a felperes ötlete alapján készült stúdióbeszélgetés anyagát»A sport belülről« című könyvben »egy elmaradt rádióműsor« alcímű fejezetben engedélye nélkül közzétették. A lefolytatott bizonyítás eredménye alapján a Fővárosi Bíróság megállapíthatónak találta, hogy felperes szerzői jogának a megsértése megtörtént, mert a rádióriport anyagának a könyvben való felhasználásához engedélyt nem adott. Tényként volt megállapítható az is, hogy a rádióban készült magnófelvétel szabálytalanul került az alperes birtokába.” (Főv. B. Pf. IV. 20 463/1986/2.) Ha valaki másnak a még nyilvánosságra nem hozott művét (annak részletét) a saját műveként nyilvánosságra hozza, ezzel több vonatkozásban is megsérti a szerző személyhez fűződő jogait. Sérti a szerzőségi jogot, a szerző nevének a feltüntetésére, a mű nyilvánosságra hozatalára és a mű felhasználására vonatkozó jogosultságot. A nyilvánosságra nem hozott mű felhasználása akkor is jogsértő, ha egyébként a szerző nevének a feltüntetésével jelenik meg a mű. A még nyilvánosságra nem hozott mű felhasználására az ún. szabad felhasználásra vonatkozó rendelkezések sem adnak lehetőséget, erre nem teljed ki a rádió és a televízió törvényes felhasználási joga, és ilyenkor a hiányzó hozzájárulást a bíróság ítélete sem pótolhatja társadalmi érdekből. (Vő.: Szjt. 16-24. §-ait.) Már nyilvánosságra hozott mű esetében is jogsértést követ el az, aki anélkül használj a fel másnak a szerzői jogi védelem alatt álló művét, hogy a felhasználásra jogutódlás, munkáltatói jogviszony, a törvény rendelkezése vagy a bíróság ítélete alapján jogot szerezne. Jogosulatlan felhasználásnál a jogkövetkezmények alkalmazása iránti igény érvényesítése során a szerző csak a saját szerzőségét és a más által történt felhasználás tényét köteles bizonyítani. A felhasználót terheli annak a bizonyítása, hogy a felhasználásra jogot szerzett. Jogsértést követ el a munkáltató, ha a munkaköri kötelezettség körében dolgozója által alkotott művet nem a munkaviszony tartalma által meghatározott körben, illetve a vállalat működési körén kívül használja fel. (vö.: Szjt. 14. §) Jogsértést követ el - a törvényes felhasználás körében -, aki a törvény rendelkezéseinek a megsértésével használja fel másnak a művét. Ilyen eset pl., ha az idézés a törvény előírásainak a megsértésével [a szerző megjelölése nélkül, az 58
