Petrik Ferenc (szerk.): A szerzői jog - A gyakorló jogász kézikönyve 3. (Budapest, 1990)
Első rész. A szerzői jog általános szabályai - II. fejezet. Személyhez fűződő jogok
Nyilvánosságra hozatal és a szerző halála Nyilvánosságra hozatalt engedélyező nyilatkozat szerződésszegést követ el, de nyilatkozatát nem lehet pótolni. A szerzővel szemben legfeljebb kártérítési igényt lehet érvényesíteni. Az írói művek, zeneművek kiadására vonatkozó szerződés megkötése esetében a szerző külön rendelkezésére van szükség a kinyomtatáshoz a nyomdai levonatok kijavítása után. A hozzájárulást csak akkor lehet vélelmezni, ha a szerző a levonatok kijavítását és a kinyomtatással kapcsolatos rendelkezést a megadott határidőn belül nem teljesíti, illetve nem teszi meg. Ez a vélelem természetesen nem érvényesül, ha a szerző kifejezetten megtagadja a nyilvánosságra hozatal engedélyezését, [vö.: 1/1970. (III. 20.) MM sz. r. 7. §, 6/1972. (VII. 19.) MM 8. §] Egymással ellentétes rendelkezések vonatkoznak ezzel kapcsolatban a színpadi mű és a zenemű felhasználási, illetve a megfilmesítési szerződésre. Ela a szerző színpadi mű, illetve zenemű első nyilvános előadására jogosítja fel szerződésben a felhasználót, ez a jognyilatkozat értelemszerűen magában foglalja a nyilvánosságra hozatalhoz való hozzájárulást is. [vö.: 2/1970. (III. 20.) MM sz. r. 8. § (1) bek., 3/1970. (III. 20.) MM sz. r. 8. § (1) bek., 3/1970. (III. 20.) MM sz. r. 2. § (1) bek.] Megfilmesítési szerződésnek, rádió-televízió sugárzási szerződésnek külön tartalmaznia kell a felhasználáshoz szükséges nyilatkozatokat, külön szerződésbe kell foglalni a nyilvánosságra hozatalról való rendelkezést, [vö.: 5/1970. (VI. 12.) MM sz. r. 2. § (3) bek., 12/1970. (VI. 30.) MM sz. r. 3. § (2) bek.] Vélelmezni kell a nyilvánosságra hozatal engedélyezését, ha a szerző munkaköri kötelezettség keretében alkotott művet a szerző munkaköri kötelezettség keretében alkotta, és a felhasználásra jogosult munkáltatónak átadja. [Vö. Szjt. 14. § (1) bek.] Ha nem adja át a művet, megsérti a munkajogi szabályokat, de nem kötelezhető átadásra, illetve a nyilvánosságra hozatal engedélyezésére. A titokban tartáshoz, illetve a nyilvánosságra hozatalhoz való jogosultság a szerző halála után is érvényesül. Nincs külön rendelkezésre szükség a szerző halála után előkerült mű tekintetében, mert erről vélelmezni kell, hogy a szerző nyilvánosságra szánta, abban az alakban, ahogyan azt az alkotó halála után fellelték. Nem alkalmazható ez a vélelem, ha életében a szerző vagy halála után jogutódja eltérően rendelkezik. A szerző halálától számított ötvenéves oltalmi idő után ilyen rendelkezésre csak akkor kerülhet sor, ha ez a szerző jó hírnevének a védelme érdekében szükséges, [vö. Szjt. 12. § (3) bek.] A nyilvánosságra hozatal engedélyezése a műre, annak részletére és ismertetésére vonatkozhat. Nyilvánosságra még nem hozott mű lényeges tartalmáról - a szerző hozzájárulása nélkül - nem lehet tájékoztatást adni. Az előzetes tájékoztatásnak azonban fontos szerepe lehet a felhasználás eredményességében. (Az előzetes beharangozás a mű kelendőségét segítheti elő.) Ezért - ellenkező kikötés hiányában - a felhasználási szerződés kötése magában foglalja a szerző hozzájárulását, hogy a felhasználó a mű tartalmáról tájékoztatást adjon. A nyilvánosságra hozatal engedélyezésének nincs alaki szabálya. Ezért a Ptk. általános rendelkezéseire tekintettel (Ptk. 216. §) ez szóban, írásban vagy ráutaló magatartással is megtörténhet. Ráutaló magatartással engedélyezi a szerző művének a nyilvánosságra hozatalát, ha pl. művét közlés végett megküldik valamelyik folyóiratnak. 54
