Petrik Ferenc (szerk.): A szerzői jog - A gyakorló jogász kézikönyve 3. (Budapest, 1990)
Első rész. A szerzői jog általános szabályai - II. fejezet. Személyhez fűződő jogok
„Az írást a felperes közzététel végett megküldötte a megyei lap főszerkesztőjének. Ily módon az írás elhagyta a szerző rendelkezési körét, és meg nem határozott személyek számára hozzáférhetővé vált. Ez - szerzői jogi értelemben - egyet jelent az írás nyilvánosságra hozatalával.” (LB Pf. III. 21 597/1979., BH 1980/9. 332., PJD IX. 8.) Szjt. 11. § A szerző alapos okból visszavonhatja a mű nyilvánosságra hozatalához adott engedélyét, a már nyilvánosságra hozott művének további felhasználását pedig megtilthatja; köteles azonban a nyilatkozat időpontjáig felmerült kárt megtéríteni. Ez nem érinti a munkáltató jogát a mű felhasználására. Szjt. Y. 8. § A hozzájárulás visszavonása, illetőleg nyilvánosságra hozott mű további felhasználásának eltiltása csak írásban, az alapos okot feltüntető nyilatkozattal történhet. Ez a szabály vonatkozik az Szjt. 22-23. §-a alapján a szerző hozzájárulása nélküli felhasználás eltiltására is. A mű feletti rendelkezés kiterjed a mű visszavonásának a lehetőségére is. A nyilvánosságra hozatal a szerző egyoldalú rendelkezésére történhet, ezért a szerző jogosult művét egyoldalúan visszavonni. A szerzett jogok (jogos érdekek) védelmében a törvény a visszavonást alaki feltételhez (írásbeliség, alapos ok megjelölése) köti, bár a nyilvánosságra hozatal engedélyezésének nincsenek alaki feltételei. Természetesen az engedély visszavonására csak addig van lehetőség, amíg a nyilvánosságra hozatal meg nem történt. Ezt követően a szerző csak azt teheti meg, hogy a további felhasználást eltiltja. Már nyilvánosságra hozott mű esetében a szerző nyilatkozatával a megismert alkotást nem teheti ismeretlenné. Arra sincs lehetőség, hogy a szerző a műpéldány vagy a többszörözött mű forgalomba került egyes példányait visszakövetelje attól, aki ezt jogosan megszerezte. Csak a további felhasználást (írói műnél az újabb többszörözést, képzőművészeti alkotásnál a mű kiállítását, nyilvános bemutatását) lehet megtiltani. Ez a tilalom természetesen csak olyan felhasználásra vonatkozhat, amely meghaladja az egyéni, kizárólag saját célú használat kereteit. Nem lehet megtiltani, hogy valaki a többszörözött mű birtokában lévő példányát elolvassa, a tu lajdonába került művészi képet, szobrot, épületet továbbra is használja. A szerző a tulajdonost ettől még kártalanítás ellenében sem tilthatja el. Építészeti alkotásnál az eltiltás csak a tervek további felhasználására vonatkozhat, nevének az eltávolítását követelheti az épületről, [vö.: Szjt. V. 33. § (4) bek.] A nyilvánosságra hozatalra adott engedély visszavonása, illetve a további felhasználástól való eltiltás esetében nincs lehetőség a mű felhasználására sem érvényes felhasználási szerződés esetében, sem a szabad felhasználásra (rádió-televízió felhasználási jogosultságára, társadalmi érdekből engedélyezett felhasználásra) vonatkozó rendelkezések alapján. Ebben a vonatkozásban ilyenkor a nyilvánosságra hozott művet úgy kell tekinteni, mintha nem történt volna nyilvánosságra hozatal. Nem lehet a művet idézni, nem lehet a mű részletét iskolai oktatás (tudományos ismeretterjesztés) céljára felhasználni. Nem lehet az ilyen mű átdolgozásával, feldolgozásával új, önálló művet létrehozni. Nem lehet lefordítani, a többszörözött mű egyes példányait kölcsönözni, a műről másolatot készíteni, rádió vagy televízió útján sugározni. A mű visszavonása és a további felhasználás megtiltása Visszavonás és a szabad felhasználás 55
