Petrik Ferenc (szerk.): A szerzői jog - A gyakorló jogász kézikönyve 3. (Budapest, 1990)
Első rész. A szerzői jog általános szabályai - II. fejezet. Személyhez fűződő jogok
„Építészeti alkotás tervezésénél a nyilvánossághoz való közvetítést a tervek szerinti lakóház felépítése jelentette, így' vált mindenki számára érzékelhetővé a tervekben kifejezett szellemi alkotás." (LB Pf. III. 20 364/1973.) A titoktartási kötelezettség megsértését jelenti a Ptk. rendelkezése szerint a mű jogosulatlan nyilvánosságra hozatala és bármiféle visszaélés a titokban tartott művel. A jogsértés tekintetében a nyilvánosságra hozatalt tágan kell értelmezni. A titoksértés megvalósul azáltal is, ha a mű csak szűkebb körben válik ismeretessé, de kikerül az alkotó által megszabott értesülési körből. Titoksértés, ha a művet, annak részletét a szerző hozzájárulása nélkül mással közlik, más számára hozzáférhetővé teszik. A művet, a mű részletét tartalmazó adathordozót (kéziratot, másolatot, kép- vagy hangfelvételt, filmet, hangszalagot stb.) másnak átadják. Mindez nem csupán a kész műre, hanem az alkotás egész folyamatára vonatkozik (adat-, anyaggyűjtése, tervezetekre, témavázlatokra). A még nyilvánosságra nem hozott műre vonatkozó titokkal való visszaélést jelent a műnek, a mű részletének, a műre vonatkozó anyagoknak (tervezeteknek, témának, anyaggyűjtésnek) minden jogosulatlan felhasználása. Ilyen eset pl., ha valaki másnak a még nyilvánosságra nem hozott művét (annak a részletét, sajátos címét, sajátos témáját, előkészítő anyagát) a saját céljára felhasználja, pl. saját önálló mű létrehozásánál hasznosítja. Az ún. szabad felhasználás (idézés, átvétel, átdolgozás, feldolgozás) csak a már nyüvánosságra hozott műre vonatkozik. A még nyilvánosságra nem hozott műnek (részletének) bármiféle felhasználása jogosulatlan. A szerző hozzájárulása nélkül visszaélést jelent a készülő mű témájának, tartalmának, részletének bármiféle előzetes ismertetése is. Szjt. 8. § (1) A szerző határoz afelől, hogy műve nyilvánosságra hozható-e. (2) A mű nyilvánosságra hozatala előtt annak lényeges tartalmáról csak a szerző hozzájárulásával szabad a nyilvánosság számára tájékoztatást adni. Szjt. V. 5. § (1) A felhasználási szerződés megkötése - ellenkező kikötés hiányában - magában foglalja a hozzájárulást ahhoz, hogy a felhasználó a mű tartalmáról a nyilvánosság számára tájékoztatást adhasson. (2) A szerző halála után fellelt mű tekintetében - ha a szerző vagy jogutódja ellenkező ny ilatkozatot nem tett - az a vélelem, hogy a szerző a művet nyilvánosságra szánta. A nyilvánosságra hozatal a szerző személyiségi joga, ezért erről érvényesen nem lehet lemondani, ezt nem lehet másra átruházni szerződésben sem. A nyilvánosságra hozatal kérdésében a szerző egyoldalű nyilatkozattal dönt, nyilatkozatát űjabb egyoldalű nyilatkozattal mindaddig visszavonhatja, amíg a mű ténylegesen nyilvánosságra nem kerül. A mű felhasználási lehetősége a nyilvánosságra hozatalhoz kapcsolódik, de a kétfajta rendelkezés eltér egymástól. A nyilvánosságra hozatal önmagában - a szabad felhasználás eseteit kivéve (Szjt. 16-24. §-ai) - nem ad felhasználási lehetőséget. A felhasználási szerződés megkötése sem jelenti önmagában a nyilvánosságra hozatal engedélyezését. A felhasználási szerződés teljesítése végett a szerző köteles engedélyezni a nyilvánosságra hozatalt. Ha ezt megtagadja, A mű nyilvánosságra hozatala Felhasználási szerződés és a nyilvánosságra hozatal 53
