Petrik Ferenc (szerk.): A szerzői jog - A gyakorló jogász kézikönyve 3. (Budapest, 1990)
Első rész. A szerzői jog általános szabályai - II. fejezet. Személyhez fűződő jogok
kinteni a felhasználást, ha az épület kialakításnál érvényesülő alkotó jellegű megoldásokat nem érintő kisebb módosítások történtek. A tervező nevét akkor is fel kell tüntetni az épületen, ha a tervet munkaköri kötelezettség körében készítette. Ilyenkor a névfeltüntetés módjának a kérdésében elsősorban a munkáltató, vita esetén a bíróság dönt. Fel kell tüntetni a szerző nevét a képzőművészeti, építészeti, műszaki vagy iparművészeti alkotást bemutató látképen is. Meg kell jelölni a szerzőt akkor is, ha az ilyen alkotás képét tudományos vagy ismerettelj észtő előadás, illetve alkotás céljára használják fel. Ha a mű elkészítése a szerző munkaköri kötelezettsége, a mű felhasználásának a jogát a munkáltató szerzi meg [Szjt. 14. § (1) bek.], a személyhez fűződő jogokat azonban ilyenkor is a szerző gyakorolja. Ezért a szerző rendelkezik a neve feltüntetéséről, annak a módjáról, felvett név alkalmazásáról, illetve arról, hogy a nevét a művön ne tüntessék fel. Ha a szerző munkaköri kötelezettség körében alkotott művét utólag visszavonja, ez a körülmény nem gátolhatja meg a munkáltatót abban, hogy a művét működési körén belül felhasználja, köteles azonban a szerző nevét - külön kívánságra - a műről törölni. A művészetekkel kapcsolatban meg szokás különböztetni a szűkebb értelemben vett alkotómunkát az előadóművészek és más közreműködők tevékenységétől. Valójában azonban az előadóművészek és más közreműködők tevékenysége is lehet alkotó jellegű, ha megvalósítása során önállóság, eredetiség érvényesül, ezért az előadóművészeket is megilleti - korlátozott körben - a szerzői jogi törvény alapján személyiségi jog. A név feltüntetésére a forgalomba hozatal vagy a nyilvános előadás céljára történő rögzítést, valamint közvetítés esetén tarthatnak számot. (Vö.: Szjt. 50. §) Ez a jog az alkotó jellegű tevékenységet végző közreműködőket illeti meg, általában az együtes vezetőjét és a főbb közreműködőket (karmestert, szólistákat stb.). Névfeltüntetés a művet ábrázoló látképen Munkaköri kötelezettség és a szerző neve Előadóművész nevének a feltüntetése Ptk. 77. § (4) 2. mondat: A tudományos, irodalmi vagy művészi tevékenységet folytató - ha neve összetéveszthető a már korábban is hasonló tevékenységet folytató nevével - az érintett személy kérelmére saját nevét is csak megkülönböztető toldással vagy elhagyással használhatja e tevékenység gyakorlása során. Névazonosság kiküszöbölése A szerzői művet jelölő név használatának érvényességi feltétele, hogy a szerző a név használatára jogosult legyen, a név megkülönböztetésre alkalmas legyen (felvett névnél), használata ne sértse mások jogait és jogos érdekeit. Az egyes szerzők között előfordulhat névazonosság, ami összetévesztésre adhat lehetőséget, ezért ezt ki kell küszöbölni. Jogunk ezt az elsőbbség alapján oldja meg. Aki valamilyen hivatáskörben - mint tudós, művész, író - hírt, nevet szerzett magának, joggal kifogásolja, ha az általa elért sikerben, munkájának az eredményében - névazonosság folytán - más is osztozhat. A szerző művét nem hozhatja nyilvánosságra olyan névvel, amely néven más szerző korábban már szerepelt hasonló tevékenységi körben a nyilvánosság 51
