Petrik Ferenc (szerk.): A szerzői jog - A gyakorló jogász kézikönyve 3. (Budapest, 1990)
Első rész. A szerzői jog általános szabályai - II. fejezet. Személyhez fűződő jogok
láshoz szükséges változtatásokat lehet követelni. A felhasználó az ilyen módosításokat is saját maga csak akkor jogosult végrehajtani, ha a szerző ehhez hozzájárult vagy módosítási kötelezettségének nem tesz eleget, illetőleg nem képes eleget tenni, pl. meghalt. írói műveknél a kézirat alapján készült nyomdai levonatok kijavítása is a szerző feladata. Ha a szerző elmulasztja a nyomdai levonatok kijavítását, a kiadó jogosult a szerző helyett ezt pótolni. Ilyen esetben a kiadó elvégezheti a felhasználáshoz elengedhetetlenül szükséges, de a mű lényegét nem érintő változtatásokat. Egyébként a levonatok kijavítása - leírási hibák, elírások kivételével - csak a kézirat szövegének megfelelően történhet. Ezt meghaladó körben a kézirat módosítására - általában - csak a szerző jogosult (szerzői korrektűra). 4. A szerzőség elismerése Szjt. 9. § (2) A szerző követelheti, hogy e minőségét senki sem vonja kétségbe. Az alkotó tevékenység eüsmerése befolyásolja az alkotónak a társadalomban betöltött szerepét. Az alkotó és a társadalom számára egyaránt fontos, hogy mindenkit tevékenysége alapján értékeljenek. Ezért az alkotói minőség elismerése fontos személyiségi és közösségi érdek. A mű szerzőjének személyiségi és alanyi joga, hogy őt a mű szerzőjének elismerjék. Ez a jogosultság abszolűt hatályé, mindenkit kötelez, de negatív jellegű, a szerző nem követelhet tevőleges magatartást, csak azt követelheti, hogy szerzőségét ne tagadják, ne vonják kétségbe. Ez akkor is megállapítható, ha más személyt tüntetnek fel a mű szerzőjeként, mint aki valóban alkotta a művet. Az alkotói minőség tagadása, illetve a szerzőséggel kapcsolatos bármely vita esetén a szerző követelheti alkotói minőségének az elismerését. Az igény bírósági úton érvényesíthető. „A felperes tagja volt a »P. M.« elnevezésű könnyűzenei együttesnek. 1974-ben készült a »Főnix éjszakája« című dal, amelynek a szövegét a felperes szerezte. A felperes megvált az együttestől, ezután jelent meg az együttes nagylemeze, amelyen a »Főnix éjszakája« című dal is szerepelt, a felirat szerint a szövegíró az alperes. A felperes keresetében a jogsértés megállapítását kérte. Az első fokú bíróság ítéletében megállapította, hogy a dal szerzője a felperes. Fellebbezésében az alperes azzal érvelt, hogy a »Főnix éjszakája« című dalt megelőzően készült a »Halálmadár« című dal, amelynek a szövegírója az alperes. Ez adta az indítékot a »Főnix éjszakája« című dal számára. A Legfelsőbb Bíróság osztotta az első fokú bíróságnak a szerzőség kérdésében elfoglalt álláspontját. Közömbös az, hogy a »Halálmadár« című dal szövegtartalma, témája adta az indítékot. A téma, a gondolat fölvetése nem jelenti a mű megalkotását, nem alapozza meg a szerzői jogot.” (LB Pf. IV. 21 060/1984.) Jogunk szerint a szerzőség megállapításának tartalmi feltétele van: szerző az, aki a művet megalkotta, [vő.: Szjt. 4. § (1) bek.] A szerzőség elismerésének nincsenek alaki (formális) feltételei. Nincs előírva nyilvántartásba vétel. Az írói mű többszörözött példányain sem kell feltüntetni a szerzői jog fenntartására utaló jelzést. Kivételesen - név nélkül vagy felvett néven nyüvánosságra hozott írói műnél - lehetőség van a szerző személyének a nyilvántartására. Az ismeretlen-A szerzőség elismeréséhez való jog A szerzőség megállapításának a feltétele 45
