Petrik Ferenc (szerk.): A szerzői jog - A gyakorló jogász kézikönyve 3. (Budapest, 1990)
Első rész. A szerzői jog általános szabályai - II. fejezet. Személyhez fűződő jogok
Az alkotás módosítása Lemondás, átruházás és a mű épsége A mű lényegét nem érintő változtatások Változtatás a felhasználás érdekében „A mű megrongálódása az ebből eredő vagyoni károsodáson kívül a szerző művészi személyiségi jogát is sérti. Befolyásolja az alkotói szabadság érvényesülését, hatással van a művészi hírnév alakulására.” (LB Pf IV. 20 560/1983., BH 1984/6. 222., PJD X. 40.) A mű épségéhez és csorbítatlanságához való jog sérelmét jelenti, ha az írói művet (szépirodalmi alkotást, tudományos, ismerettelj esztő, szakmai művet) megváltoztatott szöveggel adják ki, többszörözik, hozzák forgalomba, ha a lényegét megváltoztatva idézik, ismertetik. Jogsértő a művészi festmény, rajz, szobor, dombormű és hasonló alkotások átalakítása: átfestése, átrajzolása, átfaragása. A fedetlen emberi testet ábrázoló képet, szobrot a közszemérem védelme címén sem lehet felöltöztetni, ha ezáltal a mű művészi kifejezése, épsége és egysége sérelmet szenved. Építészeti alkotásoknál, műszaki létesítményeknél jogsértő a szerző (tervező) hozzájárulása nélkül a terv olyan megváltoztatása, amely a külső megjelenést, a rendeltetésszerű használatot vagy az üzemeltetést befolyásolja. Jogsértő, ha a kivitelezés eltér a tervtől vagy ha az elkészült épületet (létesítményt) átalakítják, átépítik, és ezáltal megváltoztatják a külső megjelenését. A szerzői személyiségi jogokról érvényesen nem lehet lemondani. Ez a szabály a mű sérthetetlenségére is vonatkozik. A szerző érvényesen nem köthet olyan megállapodást, amelyben pl. a felhasználót feljogosítja arra, hogy a művet belátása szerint - a jogszabályi lehetőséget meghaladó körben, a szerző külön konkrét hozzájárulása nélkül - megváltoztassa. A szerzői jog által védett mű felhasználására való jogosultság átruházható, a felhasználás más részére engedélyezhető, a műpéldány is átruházható. Ez az átruházás, ez az engedély nem érinti a szerző személyiségi jogait, a mű épségének a megőrzésére vonatkozó jogosultságát sem. Aki az egyedi képzőművészeti alkotás műpéldányát megszerzi, nem válik ezáltal a mű alkotójává. Nem változtathatja meg, nem csorbíthatja, nem egészítheti ki, tartalmát, alakját nem módosíthatja, sem részben, sem egészben nem semmisítheti meg. Van olyan álláspont, hogy - bár,a személyiségi jogról lemondani nem lehet - a jogellenes felhasználás hosszabb időn át való tudomásulvételét a jogkövetkezmények megállapításakor értékelni kell. A mű lényegét nem érintő kisebb változtatások, eltérések, illetve javítások általánosságban nem jelentik a mű épségének a csorbítását. Nem jogsértő pl. a prózai mű részletének a pontatlan idézése, ha egyébként nem eredményezi a mű, illetve részlete meghamisítását. „Ha az idézés az írás gondolati lényegét tartalmazza, nem jogellenes, ha a közölt szöveg nem mindig követi pontosan a felperes írásának a szóhasználatát.” (LB Pf. III. 21 597/1979.) Jogsértő lehet viszont a szó szerinti idézés is, ha olyan önkényesen kiragadott részletre vonatkozik, amely más - ezzel szorosan összefüggő - részletek elhagyása folytán alkalmas a lényeg meghamisítására. Lehetnek esetek, amikor a felhasználás érdekében szükség van a mű megváltoztatására. Erre általában csak akkor kerülhet sor, ha nem sérti az alkotói személyiség érvényesülését. Ezeket a változtatásokat elsősorban a szerzőtől kell kérni. A műfaj sajátosságától függően a mű lényegét nem érintő és a felhaszná--44
