Petrik Ferenc (szerk.): A szerzői jog - A gyakorló jogász kézikönyve 3. (Budapest, 1990)
Első rész. A szerzői jog általános szabályai - II. fejezet. Személyhez fűződő jogok
3. A mű sérthetetlensége Szjt. 10. § A szerző személyhez fűződő jogát sérti a mű minden jogosulatlan megváltoztatása vagy felhasználása. Szjt. V. 7. § (1) 2. mondat: Jogosulatlan megváltoztatás az építészeti alkotás vagy a műszaki létesítmény terv ének a szerző hozzájárulása nélkül történő olyan megváltoztatása is, amely a külső megjelenést, a rendeltetésszerű használatot vagy az üzemeltetést befolyásolja. Szjt. 30. § Ha a szerző a mű felhasználásához hozzájárult, a felhasználáshoz elengedhetetlen vagy nyilvánvalóan szükséges, a mű lényegét nem érintő változtatásokat köteles végrehajtani; ha e kötelezettségének nem tesz eleget, vagy nem tud eleget tenni, a felhasználó a változtatásokat hozzájárulása nélkül is végrehajthatja. Kr. 7. § A szerző - eltérő megállapodás hiányában - köteles a művének kéziratáról készült nyomdai levonatokat kijavítani, és a megfelelően kijavított levonatok kinyomtatásához hozzájárulását a kiadó által közölt határidőre megadni. Ha a szerző ezt elmulasztja, a kiadó a levonatok kijavításáról gondoskodhat, illetve a szerzőnek a kézirat kinyomtatásához való hozzájárulását megadottnak tekintheti. A mű önkényes megváltoztatása személyiségi érdeket sért, mert akadályozza, hogy az alkotó személyisége műve útján a maga eredetiségében érvényesüljön. Befolyásolhatja az alkotó hírnevét is, a jogsértés megállapításához mégsem szükséges annak a bizonyítása, hogy változtatás kifej ezetten hátrányos az alkotó hírnevére. A szerzői alkotás épségének a sérelme befolyásolhatja a mű felhasználását, ennek - a személyiségi és a vagyoni érdekek összefonódása folytán - vagyoni következményei is lehetnek. A változtatás jogellenességéhez mégsem szükséges bármiféle káros vagyoni hatás bekövetkezésének az igazolása. A mű épségére vonatkozó jog érvényesítőének - személyiségi jellegére tekintettel - nincs időbeli hatálya, és e jogról nem lehet lemondani. Különösen nem lehet a lemondás ráutaló magatartás, pl. nem lehet azon az alapon megállapítani, hogy a jogosult a jogérvényesítést bizonyos időn belül nem gyakorolja. A személyiségvédelem körében az elévülés szabályai nem alkalmazhatók. Ezért önmagában azzal, hogy a szerző hosszú időn át nem lépett fel művének a megváltoztatása miatt, nem veszíti el a jogát arra, hogy a jogsértés megszüntetését követelje. Az ezzel kapcsolatos esetleges vagyoni igény tekintetében azonban lehetőség van elévülésre. A mű csorbítatlanságához való jog kiteljed a mű megsemmisítésének a kizárására is. A személyiségi oltalom alatt álló mű nem azonos sem a műpéldánnyal, sem - többszörözés esetén - a többszörözött példányokkal. A mű azt az eszmei értéket jelenti, amelyet a könyv, a szobor, a festmény, a zenei kotta stb. kifejez. Ezért többszörözött mű esetén a műpéldány, illetve az egyes többszörözött példányok elpusztulása csak akkor jelenti magának a műnek a megsemmisítését, ha az összes fellelhető példányok, hiteles másolatok elpusztultak, és nincs lehetőség az utánképzésre. A mű megsemmisítésének a tilalma 43
