Petrik Ferenc (szerk.): A szerzői jog - A gyakorló jogász kézikönyve 3. (Budapest, 1990)
Első rész. A szerzői jog általános szabályai - II. fejezet. Személyhez fűződő jogok
jesztően kell értelmezni. Az elhalt szerző hírneve sérelmet szenved akkor is, ha szerzőségét kétségbe vonják, ha műveit, annak részletét, sajátos címét valaki a saját alkotásaként (annak részleteként, címeként) használja fel. 2. Az alkotás szabadsága Alkotmány 70/G. § A Magyar Köztársaság tiszteletben tartja és támogatja a tudományos és a művészi élet szabadságát. Az alkotás szabadsága személyhez fűződő jog, amelyet a Ptk. 75. §-ának a (2) bekezdése alapján mindenki köteles tiszteletben tartani. Köteles tartózkodni attól, hogy mást alkotó tevékenységében, az alkotás létrehozásában, jogszerű nyilvánosságra hozatalában és felhasználásában gátoljon. Ez a tilalom mindenkire, pl. a munkáltatóra is érvényes. A munkahelyi vezető, a hivatali felettes sem tilthatja meg beosztottainak az alkotó tevékenységet, és a munkaköri kötelezettség körén kívül végzett alkotómunka eredményének a nyilvánosságra hozatalát. Az olyan magatartás is tilos, amely közvetetten, valamely hátrány kilátásba helyezésével gátolja az alkotást. Alkotó tevékenység miatt - a törvényes felelősség alkalmazásán kívül - senkivel szemben nem lehet helye megtorlásnak. Az alkotás eredményének a társadalmi felhasználását - pl. könyv kiadását, zenemű előadását -, ha erre társadalmi igény van és törvényt nem sért, semmi más feltételtől nem lehet - eszmei értékén és gyakorlati használhatóságán kívül - függővé tenni. Az alkotónak azonban nincs közvetlen alanyi joga arra, hogy művének a felhasználását, pl. könyve kiadását bárkitől követelje. Még felhasználási szerződés alapján sem lehet reálteljesítést elrendelni. Az alkotás szabadságához való jog nem korlátlan; csak társadalmi rendeltetésének megfelelően, a társadalom érdekével összhangban, a jogszabályok korlátái között, mások jogainak és jogos érdekeinek a sérelme nélkül lehet gyakorolni. Az alkotás szabadságának vannak közérdekű és polgári jogi korlátái. Korlátozást jelentenek a sajtójogi és titokvédelmi szabályok. A közérdekű korlátokat államjogi, államigazgatási és büntetőjogi szabályok határozzák meg. Az alkotás szabadsága sem teheti lehetővé az egyébként tiltott, a jogszabályba - különösen büntetőjogi szabályba - ütköző tevékenységet, így pl. bűncselekményt megvalósító tartalmű mű közzétételét vagy államtitok nyilvánosságra hozatalát. Az alkotás szabadságának határt szabnak mások személyiségi jogai vagy más törvényes érdekei. Az alkotás szabadsága senkit nem jogosít fel arra, hogy bármi módon megsértse más személyiségi jogait, másnak a képmásához, hangfelvételéhez, hírnevéhez, becsületéhez, személyes titokhoz való jogát. Abban az esetben pl., ha a szerzői mű (történelmi regény, festmény) valóságos eseményeket ábrázol, köteles a felismerhető szereplő személyiségi jogait megóvni. Az alkotás akadályozásának a tilalma Az alkotás szabadságának közérdekű és polgári jogi korlátái 41
