Petrik Ferenc (szerk.): A szerzői jog - A gyakorló jogász kézikönyve 3. (Budapest, 1990)
Első rész. A szerzői jog általános szabályai - II. fejezet. Személyhez fűződő jogok
Személyiségvédelem a szerző halála után tésre jogosultak és az érvényesíthető jogok. A jogérvényesítésre jogosultak személye eltérő az űn. jogvédelmi időn belül és azon túl. A szerző halálától számított 50 éves - a vagyoni jogok védelmére irányadó - szerzői jogi védelmi időn belül a szerzői személyiségi jogokat elsősorban az gyakorolja, akit az elhalt szerző életében tudományos, irodalmi vagy művészi hagyatékának a gyakorlásával megbízott. A törvény ezzel a szabállyal kívánja kifejezésre juttatni egyrészt a szerzői személyiségvédelem elválaszthatatlan kapcsolatát a művel mint a hagyaték tárgyával, másrészt elő kívánja segíteni a személyiségi érdekek érvényesítésének az elkülönítését a vagyoni érdekű felhasználástól. Abban az esetben, ha a szerző nem bíz meg senkit szerzői hagyatékának a gondozásával vagy ha a megbízott elmulasztja a szükséges intézkedést, a szerzői személyiségi jogokat - az 50 éves oltalmi időn belül - az gyakorolja, aki a szerzői jogot öröklés útján megszerezte, tehát aki a vagyoni jogokat is gyakorolja. A szerző halála után a személyiségi jogok érvényesítési lehetősége korlátozott, és tartalmában eltérő az 50 éves oltalmi időn belül és ezen túl. Az oltalmi időn belül a jogosult azokat a személyiségi jogokat érvényesítheti, amelyek jellegüknél fogva az elhalt szerző halála után is gyakorolhatók. Elsősorban a személyiségi jogok megsértése miatt léphet fel. A rendelkezési lehetőség korlátozott. A szerző halála után nem lehet hozzájárulni pl. a mű megváltoztatásához, kivéve a lényeget nem érintő elengedhetetlen és nyilvánvalóan szükséges változtatásokat. Az 50 éves oltalmi idő eltelte után az elhalt szerző személyiségi érdekeinek a védelmében azok a szervek léphetnek fel, amelyeket erre a jogszabály kijelölt. Ezek általában a szerzői érdekek védelmére egyébként is hivatott szervek. A jogszabály meghatározása szerint: a Szerzői Jogvédő Hivatal, a Magyar Népköztársaság Művészeti Alapja és az érdekelt szövetségek (pl. az írószövetség), valamint az érdekelt szakszervezetek. Az 50 éves oltalmi idő eltelte után már nincs lehetőség az elhalt szerzőt életében megillető személyiségi rendelkezési jog gyakorlására, nincs lehetőség pl. a nyilvánosságra hozatal engedélyezésére, a személyiségi érdekeket érintő tevékenységhez a Ptk. 75. §-ának a (3) bekezdése alapján sem lehet hozzájárulni. A személyiség védelmét szolgáló jogok érvényesítése is korlátozott. A jogérvényesítésre kijelölt különböző szervek akkor léphetnek fel az elhalt szerző személyiségi érdekeinek a védelmében, ha a felhasználás a művet eltorzítja vagy a szerző jó hírnevére sérelmes. A szerző halála után ötven évvel nyilvánvalónak látszik, hogy az addig nyilvánosságra nem jutott mű további titokban tartásáról való rendelkezés lehetősége nem indokolt, kivéve, ha a nyilvánosságra hozatal az elhalt szerző jó hírnevét sérti. Az oltalmi idő eltelte után - plágium esetét kivéve -jogosulatlan felhasználásról sem beszélhetünk. Indokolt lehet azonban - az eltorzításon és a jó hírnév sérelmén túl - a szerzőség elismerésére és a névfeltüntetési kötelezettségre vonatkozó igény érvényesítése az elhalt nevében. Nyilvánvaló társadalmi igény, hogy senki ne közölje az ötven évnél régebben meghalt szerzőnek az alkotását, illetőleg annak egy részét vagy sajátos címét a saját műveként. Ennek érdekében a jó hírnév védelmére vonatkozó szabályt kiter-40
