Petrik Ferenc (szerk.): A szerzői jog - A gyakorló jogász kézikönyve 3. (Budapest, 1990)
Első rész. A szerzői jog általános szabályai - I. fejezet. Bevezető rendelkezések
A névtelenség joga 363.). A szerzői jogok tehát együtt illetik őket, s a felhasználásról is együtt rendelkezhetnek. b) Személy által megjelenített szereplő esetén - a rögzített művekben - kiemelt jelentősége van az előadóművésznek. (Bár a gyakorlatban eddig főként rajzolt figurák védelmének igénye merült fel.) Véleményünk szerint a karakter jellemzőinek kialakításában igen gyakran az előadóművésznek van meghatározó szerepe (pl. egy filmsorozat főszereplőjének népszerűsége nemcsak az író és a rendező munkájának eredménye), így indokolatlan lenne a védelemből - és a másodlagos felhasználással együttjáró vagyoni jogokból - az előadóművészt kizárni. A gyakorlatban tehát az a helyes eljárás, ha az előadóművésszel kötött szerződésben is kitérnek a másodlagos felhasználás esetére - hasonlóan az Íróval és a rendezővel kötött szerződésekhez. 6. Ismeretlen és anonim szerző Szjt. 6. § (1) Ha a művet név nélkül vagy felvett néven hozták nyilvánosságra, a szerzői jogokat a szerző fellépéséig az gyakorolja, aki a művet először hozta nyilvánosságra. (2) Ki nem adott mű ismeretlen szerzője jogán a szerzők érdekeinek képviseletére hivatott szervek léphetnek fel, ha alaposan feltehető, hogy az ismeretlen szerző magyar állampolgár. Szjt. V. 4. § (1) Az ismeretlenségét megőrizni kívánd szerző a Szerzői Jogvédő Hivatalnál írásban bejelentheti, hogy műveit milyen felvett néven hozza nyilvánosságra, illetve, hogy milyen műveit hozta név nélkül nyilvánosságra. A Szerzői Jogvédő Hivatal a bejelentésekről lajstromot vezet, s annak adatait csak a szerző vagy örököse kívánságára vagy pedig bírósági és más hatósági megkeresésre tárja fel. A megkereső bíróság és más hatóság köteles a Szerzői Jogvédő Hivatal által közölt adatok titkosságát megőrizni. (2) A kiadás útján nyilvánosságra nem került mű ismeretlen szerzője jogán a Szerzői Jogvédő Hivatal jogosult fellépni. Az Szjt.-nek ez a rendelkezése kiegészíti a törvény 9. §-ának (1) bekezdését, amely szerint a szerző jogosult művét nevének megjelölése nélkül vagy felvett néven is nyilvánosságra hozni. Ez a névtelenséghez való jog törvényi deklarálása. Ilyen esetre rendeli a tárgyalt rendelkezés, hogy a szerzői jogokat a művet először nyilvánosságra hozó személy gyakorolja. A Szerzői Jogvédő Hivatalhoz való bejelentés esetén a törvény e rendelkezésének nincs különösebb jelentősége, hiszen a későbbi vita könnyen tisztázható. Jelentőséget akkor kap a szabály, ha a művet nyilvánosságra hozó személynek a szerzői jogok gyakorlására való jogosultságát kétségbe vonják. A szerző fellépéséig jogosultságát el kell ismerni, még akkor is, ha nyilvánvalóan nem ő a szerző. Ez a személy lényegében a szerző törvényes képviselője, akinek ezt a jogállását az alapozza meg, hogy olyan művet hoz nyilvánosságra, amelynek szerzője ismeretlen. A névtelenség joga azt is jelenti, hogy a felvett nevet vagy a névtelenséget nem 34
