Petrik Ferenc (szerk.): A szerzői jog - A gyakorló jogász kézikönyve 3. (Budapest, 1990)
Első rész. A szerzői jog általános szabályai - I. fejezet. Bevezető rendelkezések
kötelező a Szerzői Jogvédő Hivatalnak bejelenteni, ez a szerzőt megillető lehetőség. A felvett név milyensége esetében nincs különösebb megkötés, más névviselésijogát azonban a felvett név nem sértheti. Több szerző egy nevet is választhat. ..A Ptk. 77. §-ának (2) bekezdése szerint - egyebek között - művészi tevékenységet felvett névvel is lehet folytatni, ha az nem sérti mások jogait és törvényes érdekeit. Ebből a jogszabályból az is következik: nincs akadálya annak sem, hogy több művész közös név alatt szerepeljen. Erre akkor is lehetőség van, ha a közös név alatt fellépő előadóművészek egyébként szólóénekesként ismertek. A közös név alatt való fellépés a művészek saját elhatározásának kérdése, és ehhez hatósági engedélyre vagy hozzájárulásra nincs szükség. A felvett név viselésének nem feltétele a nyilván tartásba vétel sem. Az ilyen névviselés csak akkor kifogásolható, ha az mások jogait vagy törvényes érdekeit sérti; ez azonban a perbeli esetben nem áll fenn.” (LB Pf. m. 20 305/1980., BH 1980/12. 467., PJD IX. 7.) A névtelen mű sajátos esete a népművészeti alkotás, a népdal, a népmese, a népi képző- és iparművészet. Ezek védelmi rendszere ma még nem kidolgozott, megoldást adhat viszont a törvény e rendelkezésére. Igaz: „a megoldással nemigen büszkélkedhet a szerzői jog elmélete: a folklór művek védelmét belekényszerítette a névtelen művek (a névtelen, de egy ember által alkotott művek!) Prokrusztesz-ágyában, s körülírta olyan feltételekkel (ismeretlen szerző, akiről feltehető, hogy meghatározott ország polgára, ki nem adott mű, a nemzeti törvényhozás által fellépésre feljogosított szervezet), amelyekből ember legyen a talpán, aki külön magyarázat nélkül megérti, hogy itt valójában népművészeti, egyes személyhez nem kötődő alkotásokról van szó” - írta Benárd Aurél. (Kézikönyv 1973. 95. o.) 7. A szerzői jog egy sége Szjt. 7. § A szerzőt művével kapcsolatba személyhez fűződő jogok és vagy oni jogok illetik meg. A szerzői jog abszolút szerkezetű, negatív tartalmú kötelezettséget állító jogviszony: mindenkit arra kötelez, hogy a szerző jogainak megzavarásától tartózkodjék, azt tartsa tiszteletben. Jellegében hasonló a tulajdonviszonyhoz, ezért több szerző a szellemi alkotásokon fennálló jogosítv ányokat (különösen a szabadalmi jogot) „szellemi tulajdonnak” minősíti. A tulajdonjogi irodalomban is gyakran felmerül, hogy a tulajdonjog tárgya szellemi alkotás is lehet. Ezeket a nézeteket már amiatt sem lehet elfogadni, mert nem teszik lehetővé, hogy a szerzői jog differentia specifica-ját, a személyhez fűződő és v agy oni jogok egységét kimutassuk. A tulajdonjog kizárólag gazdasági hatalmat jelent, egy vagyoni érték (többnyire dolog) feletti rendelkezési, birtoklási, használati jogosultságot. A szerzői jog csak részben ilyen, legalább ennyire lényeges eleme az, hogy az alkotásban megtestesülő szellemi érték oltalmát is biztosítja. Folklór mű A szerzői jog jellege 35
