Petrik Ferenc (szerk.): A szerzői jog - A gyakorló jogász kézikönyve 3. (Budapest, 1990)

Második rész. A szerzői jog különös része - XVII. fejezet. A szoftver szerzői jogi védelme

Az adatok szerzői jogi védelme Felhasználási jogok átszállása A munkáltató által „készített” szoftver gyűjteményes műveknél is az Szjt. 14. §-a és végrehajtási szabályai alkalmazandók, ügy, ahogyan az általában a szoftver műveknél ismert. Eszerint a vagyoni felhasználás joga a munkáltatót illeti meg. A személyhez fűződő szerzői jogok ilyenkor is a szoftver gyűjtemé­nyes mű munkavállaló szerzőjénél maradnak, noha e jogok gyakorlásának fel­tételei módosulnak. Bizonyos esetekben a munkavállaló adattár-szerkesztőnek szerzői díjrészesedés jár (Szjt. V. 12. §). Azok az adatszolgáltatási szerződések viszont, amelyek az adatbázisok belső tartalmának rendszeres igénybevételét - s így egy-egy adat vagy adatcsoport akár rendszeres átvételét, felhasználását - teszik lehetővé harmadik személynek, ilyen munkavállalói szerzői díjrészese­dési igényt nem keletkeztetnek. Ilyenkor ugyanis nem az adattár egészét, nem is a szervező-irányító szoftver művet veszik igénybe, hanem csak az adatterméket, amelybe az adattár egészeként védhető szerzői mű nem épül bele. Az elektronikus adattárra vonatkozó szerzői jogot az adattár egészének enge­dély nélküli felhasználása sértheti. Ez az adatösszességeknek vagy programban manifesztálódó szerkesztési elveknek a „felhasználása” a lemásolásban, sokszo­rosításban, képernyőn való megjelenítésben, példányonkénti közönséghez ter­jesztésben stb. állhat. Az elektronikus adattárban rögzített adatok esetleges szerzői jogi védelme, az adattárba való bevitele és onnan kivétele az adattár egészére vonatkozó jo­goktól külön kérdés. Itt is le kell szögezni, hogy maga az adat soha nem lesz csak azért védett szerzői mű, mert „gyűjteményes mű” adattárban van, vagy mert például igen szellemes, magas szintű alkotásnak minősülő adatelrendező, fel­dolgozó szoftver eredménye, hanem csak akkor, ha önmagában megfelel a szer­zői mű ismérveinek. Viszont az Szjt. 5. §-a (3) bekezdéséből az is kitűnik, hogy a számítástechnikai adattárak egészére vonatkozó jogok nem érintik az adattár­ba felvett művekre vonatkozó önálló jogokat. 3. Munkaviszonyban alkotott szoftver Szjt. V. 11. § (5) A munkáltató jogosult a szoftver saját célú belső használatá­ra (futtatás), valamint az ilyen szoftvertermék programkönyvtári elhelyezé­sére. Az Szjt. 14. § (1) bekezdése alapján a műre, így szoftver műre is akkor szület­nek a munkáltatónak - a munkaszerződés és az Szjt. alapján - saját felhasználási jogai, ha annak „elkészítése a szerző munkaköri kötelezettsége” és „a munkál­tató a munkaviszony tartalma alapján a mű (szoftver) felhasználására jogosult”. Ilyenkor a szoftver átadásával száll át a felhasználás joga és ez egyúttal a „nyilvá­nosságra hozatalhoz való hozzájárulásnak” is minősül. A „munkaköri kötelezettség terjedelmére és a munkaviszony tartalmára” a szoftver esetében is érvényesek az Szjt. 14. §-ánál kifejtettek (lásd könyvünk III. fejezetét). A munkavállaló szerzők a nem munkaköri kötelezettségük teljesítéseképpen 280

Next

/
Thumbnails
Contents