Petrik Ferenc (szerk.): A szerzői jog - A gyakorló jogász kézikönyve 3. (Budapest, 1990)
Második rész. A szerzői jog különös része - XVII. fejezet. A szoftver szerzői jogi védelme
alkotott szoftver műveik tekintetében a munkáltató számára ugyanolyan szerződő partnerek, mint egy kívülálló vállalat, vagy magánszemély, másrészt ezek az alkotók a kívülállókkal szemben is szabadon rendelkezhetnek szoftvereikkel. Véleményünk szerint nem változtat ezen a munkáltatói gép, iroda, anyag használata sem. Ennek engedélyezése s az engedély tudomásul vétele nem jelentheti hallgatólag szerzői jogi felhasználási jogok átruházását. Az engedély nélküli ilyen gép- stb. használat esetleg munkajogi (fegyelmi, kártérítési) következményekkel járhat. Az Szjt. V. 11. § (5) bekezdése a „felhasználás” szerzői jogi értelmezése és így az Szjt. V. 10. § (1) bekezdésével együttesen értendő. Eszerint - és nem csak a szoftverre vonatkozóan - a „nyilvánossághoz közvetítés” jóllehet tipikus, de nem egyedüli forma a szerzői jogi felhasználásban. Felhasználás alatt - műfajtól függően - a mű többszörözését, ismételt megjelenítését is érthetjük és gyakran, de nem feltétlenül a nyilvánossághoz közvetítést is. Egyébként is a művek munkáltatónak való átadása már a nyilvánossághoz közvetítés első elemének minősíthető, hiszen azt jelenti, hogy az - adott esetben a szoftver - a szerző számára előre nem látható, konkrétan meg nem határozott személyi kör számára válik hozzáférhetővé. így tehát logikus, hogy a munkáltató a reá átszállt szoftver felhasználási jog alapján nemcsak a jogok harmadik személyre való átruházására (szoftver szerződések kötésére) jogosult, hanem „belső felhasználásra” is. Ez lehet akár archiválás, akár belső termékelőállítás vagy továbbfejlesztés (átdolgozás) is. Az Szjt. 14. § (1) bekezdése a munkáltató felhasználási jogainak korlátokat is szab. Ezek közül itt külön említendő a „munkaviszony tartalma által meghatározott kör”. A szoftvernél azonban ez nem így van. A szoftver gyártási, előállítási költségei olyan jelentősek, felhasználása ma olyan sokrétű (pl. a termelési irányítástól a példányonkénti - akár oktatási célú, könyv alakban történő - terjesztéséig), hogy azt a szoftvert gyártók általában több csatornán, felhasználási móddal is hasznosítják. A szoftver alkotók és munkáltatójuk ennek ismeretében kötik munkaszerződésüket, így a szoftver szerző munkaviszonyának tartalma általában - vagyis, ha a munkaszerződés kifejezetten másként nem rendelkezik - minden lehetséges szoftver felhasználási módra kiterjed. Ez a korlát tehát a szoftvernél általában nem érvényesül. Szjt. V. 12. § (1) Ha a munkáltató az Szjt. 14. §-ában biztosított felhasználási jogának gyakorlása során a műre harmadik személlyel köt felhasználási szerződést, a szerzői díj összegének - a munkáltató döntése szerint - 60-80 százaléka, szoftver esetében 10-30 százaléka a szerzőt illeti meg, amit a munkáltató a szerzői díj felvételétől számított 8 napon belül köteles a szerző részére kifizetni. Szoftver esetében a kifizetés határidejét a munkáltató - a munkaszerződésben vagy más módon - ettől eltérően is meghatározhatja, illetve feltételhez kötheti. Amennyiben a műre harmadik személlyel felhasználási szerződés kötése a munkáltató feladatkörébe tartozik, a munkáltató a mű szerzőjének díját - a mű alkotásával kapcsolatos ráfordításokra figye-A munkáltató felhasználói jogai A munkavállaló szoftver szerző vagyoni jogai 281
