Petrik Ferenc (szerk.): A szerzői jog - A gyakorló jogász kézikönyve 3. (Budapest, 1990)
Első rész. A szerzői jog általános szabályai - I. fejezet. Bevezető rendelkezések
A szerző kítására, a munkáltató utasítási jogára stb.). A közöttük keletkező szerzői jogi vita fórumával kapcsolatban azonban a törvény nem a munkaügyi viták rendjét részesíti előnyben. „A perben feltárt adatokból kitűnően a kérdéses pályaművet a II. r. alperes dolgozói munkaviszonyuk keretében, munkaköri kötelezettségük alapján készítették. A felperes ezzel a pályaművel kapcsolatban érvényesítette a perben a szerzői jogon alapuló igényeit. A Pp. 23. §-a (1) bekezdésének c) pontja szerint a szerzői jogi perek a megyei bíróság hatáskörébe tartoznak. A szerzői jogról szóló 1969: III. tv. (Szjt.) végrehajtása tárgyában kiadott 9/1969. (XII. 29.) MM számú rendelet az Szjt. 3. §-ában foglalt szabályozással kapcsolatban a 2. §-ában úgy rendelkezik, hogy a szerzői jogi viták a bíróság hatáskörébe tartoznak abban az esetben is, ha a vita munkaviszonyban alkotott művel kapcsolatban merül fel.” (LB Pf. III. 20 305/1971.) Alkotást azonban nem csupán munkaviszony, hanem szövetkezeti tagsági viszony keretében is létre lehet hozni. Egyetértünk azzal az állásponttal, hogy az Szjt. 14. §-a alkalmazható a szövetkezeti tagsági viszony keretében létrehozott művekre is (1. a 14. §-hoz fűzött magyarázatot). Sőt következetes álláspontnak azt tartjuk, hogy a rendszeres munkavégzésre vonatkozó sajátosan szabályozott - nem polgári jogi - jogviszonyokra is vonatkozik az Szjt. 14. §-a (pl. a fegyveres testületi szolgálati viszonyban alkotott művekre, így a honvédségi lapnál hivatásos katona újságíró által írt cikkekre). 4. A szerző, az átdolgozd, a feldolgozd és a fordító Szjt. 4. § (1) A szerzői jog azt illeti, aki a művet megalkotta (szerző). (2) Szerzői jogi védelem alatt áll - az eredeti mű szerzőjét megillető jogok sérelme nélkül - más szerző művének átdolgozása, feldolgozása vagy fordítása is, ha annak egyéni, eredeti jellege van. Szjt. Y. 3. § (1) Az át- vagy feldolgozáson, illetve fordításon az alapul szolgáló mű szerzőjének nevét fel kell tüntetni. (2) Valamely műről készített szó szerinti nyers szövegfordítás szerzői jogi védelemben nem részesül. A szerzői jog azt a személyt tekinti szerzőnek, aki a művet megalkotta (az alkotást létrehozta). Ahhoz tehát, hogy valaki a szerzői jog alanya legyen, elsődleges feltétel, hogy az általa létrehozott szellemi termék alkotásnak minősüljön. E vonatkozásban az 1. §-nál kifejtettekre utalunk. Ehhez képest „mű (...) valamely formában megtestesített gondolat” (LB Pf. III. 20 107/1970.). Csak bizonyos eredetiséget kifejező szellemi terméket lehet alkotásnak tekinteni, amelynek azonban nem feltétele meghatározott művészi színvonal elérése. Vitás esetekben tehát a szerzői minőség megállapítására nem az esztétikai érték vizsgálata, hanem az a leginkább célravezető mérce, hogy... a) a szerző maga igényel-e védelmet a műnek, s ezt a szándékát kifejezésre juttatja-e (ennek határesetekben van különös jelentősége; a fénykép és a művészi 24
