Petrik Ferenc (szerk.): A szerzői jog - A gyakorló jogász kézikönyve 3. (Budapest, 1990)
Második rész. A szerzői jog különös része - XIII. fejezet. Képzőművészeti, építészeti, műszaki és iparművészeti alkotások és művészi fényképek
Szerződés tartalma Az írásbeliség A diafilmek alkotásához készített alkalmazott grafikai művek szerzői diját a Fir. szabályozza. Agr. 2. § (1) A rendelet hatálya egyfelől az állami szervek, vállalatok, intézmények, szövetkezetek, egyesületek, társadalmi szervezetek, valamint ezek vállalatai és intézményei (a továbbiakban: felhasználó), másfelől a jövőben alkotandó vagy már kész művek alkotói (a továbbiakban: szerző) között létrejövő felhasználási szerződésekre terjed ki. (2) Nem terjed ki a rendelet hatálya a devizajogszabályok szerint külföldinek minősülő szerzőkre és felhasználókra. Ha a felhasználási szerződést kötő egyik fél devizakülföldi, ennek a rendeletnek a rendelkezései nem vonatkoznak az általuk kötött felhasználási szerződés feltételeire. Az Szjt. és az Szjt. V. rendelkezéseinek alkalmazását a nemzetközi szerzői jogi egyezmények döntik el. Mindenesetre ezzel kapcsolatban is fel kell hívnunk a figyelmet az Szjt. V. 20. § (2) bekezdésének a rendelkezésére, mely szerint alkalmazott grafikai mű felhasználására vonatkozó olyan szerződés, amelyben az egyik fél külföldi, csak a Magyar Köztársaság Művészeti Alapja útján köthető meg. Kivételt képeznek ez alól a szabály alól a Szerzői Jogvédő Hivatal közreműködésével egyéb művekre vonatkozóan kötött kiadói szerződéssel kapcsolatban az illető művekhez felhasználni kívánt illusztrációk. Az e művekre vonatkozó felhasználási szerződéseket a Szerzői Jogvédő Hivatal útján kell megkötni. Agr. 3. § (1) A mű felhasználására vonatkozó szerződésnek tartalmaznia kell a mű faját, felhasználásának módját és mértékét, a felhasználás technikai módozataira vonatkozó kikötéseket, a mű átadásának határidejét, valamint a díjazással kapcsolatos megállapodást. A szerződés tárgyát képező mű fajának megjelölésénél célszerű az Agr. mellékletében felsorolt műfajták elnevezését használni, mert így díjazás szempontjából is egyértelművé válik a mű besorolása. Kivételes esetben előfordulhat, hogy a mellékletben szereplő műfajták közül egyikbe sem illeszthető be a szerződésben szereplő mű. Ebben az esetben kívánatos pontos meghatározást adni a műről, és - ha mód van rá - megjelölni a mellékletben felsorolt valamelyik mű fajtával való rokonságát. A felhasználás módját különösen akkor kell tüzetesebben meghatározni, ha a mű fajtájának megnevezése ezt nem teszi egyértelművé. Pl. vendéglőiétlapgrafikának a szállodát reklámozó prospektusban történő felhasználása. A felhasználás mértékével kapcsolatban gondolni kell a mennyiségi, a féleségi és az időbeli mértékre is. Agr. 3. § (2) A felhasználási szerződés írásba foglalásán felül írásban kell megtenni a feleknek a szerződés alapján vagy annak folytán szükséges jognyilatkozataikat is. 242
