Petrik Ferenc (szerk.): A szerzői jog - A gyakorló jogász kézikönyve 3. (Budapest, 1990)
Második rész. A szerzői jog különös része - XIII. fejezet. Képzőművészeti, építészeti, műszaki és iparművészeti alkotások és művészi fényképek
A viták elkerülése, az egyértelműség érdekében ez a rendelkezés továbbfejleszti az Szjt. 27. §-ának a rendelkezését. Példaként említhetjük ezzel kapcsolatban a szerző határidő-módosítására vonatkozó kezdeményezését, vagy a felhasználónak a mű elfogadására, esetleg átdolgozására irányuló nyilatkozatát. Agr. 4. § (1) Ha a szerződés a felhasználást meghatározott időhöz nem köti, felhasználási szerződés határozatlan időre szól. (2) Az (1) bekezdés rendelkezését kell alkalmazni - a könyvkiadás esetét kivéve - a kiadás útján történő felhasználásokra is. A könyvkiadásban felhasználásra kerülő mure kötött szerződés időtartama az írói műre vonatkozó kiadói szerződés időtartamával azonos. Az alkalmazott grafikai művek rendeltetéséből következik, hogy a felhasználó időbeli korlátozás nélkül kívánja megszerezni a mű felhasználásának jogát. Éppen ezért a meghatározott időhöz kötött szerződés a kivétel és ezt kell a szerződésben kifejezetten kikötni. Csak a könyvkiadás területén tér el ettől a szabály, ahol az írói mű felhasználására kötött szerződés szabja meg a grafikai mű (pl. illusztráció, könyvborító) felhasználásának az időtartamát is. Viták elkerülése céljából ezt az időtartamot célszerű a grafikai műre vonatkozó szerződésben is rögzíteni. Agr. 5. § (1) A felhasználó köteles a mű átvételétől számított 15 napon belül a szerzőt az elfogadásról vagy a kijavításra vonatkozó igényéről írásban értesíteni, ha e határidő alatt nem nyilatkozik, a művet elfogadottnak kell tekinteni. Könyvkiadás céljára felhasználni kívánt mű elfogadása tárgyában a felhasználó a szerződésben meghatározott idő alatt - legfeljebb azonban 4 hónap alatt - köteles nyilatkozni. (2) Ha a felhasználó a művet kijavítás végett visszaadja, annak elvégzésére legalább 15 napos határidőt kell kitűzni. (3) Az (1) és (2) bekezdésben megjelölt határidőket alkalmazni kell a kijavított mű elfogadására, illetőleg visszaadására is. E rendelkezések nyilvánvalóan a jövőben alkotandó művekre vonatkoznak, hiszen kész mű esetén a szerződés megkötése egyben a mű elfogadását is jelenti. Természetes az is, hogy a felhasználó kijavítási igényt is csak a szerződés alapján létrehozott művel szemben támaszthat. A kijavításra irányuló igény indoka többféle lehet, általában azonban a felhasználás gyakorlati céljának megvalósítása körében szokott mozogni. Az esztétikai kijavítás követelménye inkább a művészeti bírálat során merülhet fel. A kijavítás kérdésében vita keletkezhet a felhasználó és a szerző között, ezt a vitát végső sorban a bíróság döntheti el. Agr. 6. § (1) Ha a szerződés tárgya jövőben alkotandó mű, úgy a szerző a mű elkészítése előtt köteles vázlatokat készíteni, és a szerződésbe a vázlatokra vonatkozó kikötéseket (vázlatok száma, átadásának határideje stb.) is fel kell venni. A szerző általában kettő - embléma, áruvédjegy, állandó cég-243 A szerződés időtartama Elfogadás, kijavítás Vázlatkészítés
