Petrik Ferenc (szerk.): A szerzői jog - A gyakorló jogász kézikönyve 3. (Budapest, 1990)
Második rész. A szerzői jog különös része - XII. fejezet. Film, video
műfajú műveket egy minőségileg más, új művé összeolvasztó különleges műfajnak a sajátossága. A kész film-műhöz egyébként a filmvázlat és a filmnovella íróinak sem közvetlenebb a kapcsolata, hiszen az ő művük is csak további alkotási fázisok után válik a film részévé. Itt tulajdonképpen az átdolgozás [Szjt. 4. § (2) bek.] egy sajátos esetéről van szó; az ilyen átdolgozás soha nem „szabad felhasználás” [Szjt. 17. § (3) bek.]. A „filmben felhasznált egyéb művek szerzőidnek a másik csoportja viszont a film egészének közvetetten sem szerzői, mert csak annak részleteit illetően alkottak újat (például díszletkészítők, ruhatervezők). Jogaik saját hozzájárulásuk filmbeli felhasználóra engedélyezésére, de nem a film egészére terjednek ki. A film egésze szerzőinek, közvetett szerzőinek egymáshoz való viszonyát a közös műveknél kialakított fogalmakkal is jellemezhetjük: amellett, hogy a film részben származékos, másodlagos jellegű, hasonlít a közös művekhez is, gondoljunk csak a film számára alkotott zene és a rendezés, illetve ezek alkotóinak „társszerzős” jellegű kapcsolatára. A film sajátos jellegét mutatja, hogy a rendező alkotói teljesítménye elválaszthatatlan és külön fel nem használható a forgatókönyvhöz képest (tehát „szerzőtársnak” mondható), de ugyanakkor a forgatókönyvek mégis önállóan is felhasználhatók, kiadhatók, tehát - erről az oldalról nézve - a közös művek terminológiája szerint „társszerzős művek”. Szjt. 41. § (2) A filmen az (1) bekezdésben említett szerzők nevét fel kell tüntetni. A film szerzője személyhez fűződő joga alapján igényelheti, hogy nevének feltüntetését mellőzzék. A névfeltüntetés joga, amely megilleti a „filmben felhasznált egyéb művek” összes szerzőit (pl. előzetesen meglévő és felhasznált dal szövegíróját), természetesen az Szjt. által adott teljes névjogot, így az anonimitásához valót is magában foglalja. [Szjt. 9. § (1) bek.] Ugyanígy az itt nem említett általános személyhez fűződő jogok is érvényesülnek (Szjt. 8-11. §-ok). így pl. a szerző személyhez fűződő joga alapján önállóan és a filmgyárral együtt is felléphet a művön jogosítás nélkül változtatók (hiányos kópiáról vetítők stb.) - vagy pláne a jogosulatlan felhasználók - ellen. [Szjt. 10. §, 41. § (3) bek.] A filmeknél több műből összeolvadó, az anyagi hordozón (filmszalag, mágnesszalag stb.) véglegesen rögzített mű változtatására tehát a szerzők (rendezők stb.) személyhez fűződő jogai miatt - a munkaviszonyban készülő filmek tulajdonképpen tipikus esetkörét kivéve - a szerzők (rendező stb.) engedélye nélkül nem kerülhet sor. A filmalkotás végleges művészi kialakításába a forgatókönyv elfogadása után a filmkészítés folyamatában sem avatkozhat be a filmgyár a szerzők egyetértése nélkül. A rendező szerzői jogai még a vagyoni részt illetően is csak a mű (a kész film) átadásával szállnak át a filmgyárra; a személyhez fűződő jogokat a készülő műre különösen csak a rendező gyakorolhatja. így a mű befejezésére is joga van a rendezőnek, nem bízhat meg helyette más rendezőt a filmgyár. A filmgyár a változtatás iránti igényeit a mű átvételekor, az Szjt. felhasználási szerződések fejezete Személyhez fűződő jogok 207
