Petrik Ferenc (szerk.): A szerzői jog - A gyakorló jogász kézikönyve 3. (Budapest, 1990)
Második rész. A szerzői jog különös része - XII. fejezet. Film, video
Egyes filmek nem feltétlenül jelentenek egyéni-eredeti gondolatkifejezést, érnek el alkotási szintet. Bennük mégis magas szintű szellemi munka, szakmai tudás eredményét láthatjuk: az Szjt. ezért készítőjét bizonyos feltételekkel a szerzői joghoz hasonló rokonjogi védelemben részesíti (Szjt. 51. §-a, könyvünk XV. fejezete). Ilyen lehet például a „szakmai film” ha a kifejezésmód a tárgya által szükségszerűen meghatározott [Szjt. V. 36. § (1) bek.] vagy az egyszerű eseményrögzítés videóval (pl. családi ünnepeké). Ilyenkor tehát a - korlátozottabb - vagyoni jogok gyakorlója nem eleve a gyártó, hanem a tényleges készítő természetes személy. Tőle a jogot szerződéssel (pl. munkaszerződéssel) szerezheti meg a felhasználó vagy munkáltató. 2. A film szerzője és a személyhez fűződő jogok Szjt. 41. § (1) A film szerzői a film számára készült irodalmi és zeneművek szerzői, a film rendezője és mindazok, akik a film egészének kialakításához ugyancsak alkotó módon járultak hozzá. Ez a rendelkezés nem érinti a filmben felhasznált egyéb művek szerzőinek e törvényben biztosított jogait. Jogunk a filmet lényegében közös műnek tekinteni, s szerzőinek tekinti mindazokat a természetes személyeket, akik annak létrejöttéhez alkotó módon hozzájárultak. Ilyenként külön említi a törvény a film számára készült irodalmi és zeneművek szerzőit, valamint a rendezőt is. A rendezőt a szerzői jogi törvény is a film „szerzőjeként” említi. Tevékenysége ugyanis a forgatókönyv megvalósítása során nem „lektori”, véleményezési, sem pedig pusztán szervezői technikai-irányítói, hanem az egész mű létrejöttére kiható, alkotói jellegű. A film elsősorban a rendező egyéni kifejezésmódját tükrözi. Emellett a mű egyes részleteinek kizárólagos szerzője is lehet. A rendező a forgatókönyvírónak és a film számára alkotott egyéb művek szerzőinek így lényegében szerzőtársa. A rendező szerzői jogai elkülöníthetők a nem szerzői tevékenységével kapcsolatos megbízotti vagy munkavállalói jogaitól és kötelezettségeitől (szervezői, gazdasági vezetői tevékenység). A felsoroltakon kívül, minthogy általában a film egészéhez ad egyéni, eredeti vonásokat, a film szerzője lehet a film vázlat (a film történetének vázlatos leírása), a filmnovella (a cselekmény párbeszéd és részletek nélküli irodalmi kidolgozása), a forgatókönyv (részletes, a rendezés irányát is megszabó, dialógusokat is tartalmazó, a forgatást lehetővé tevő írásmű) szerzője is. Esetenként, ugyanilyen feltétellel, ennek minősülhet az operatőr, a koreográfus és a vágó) a képi részek végleges összeillesztője, ritmusának megszabója) is. A filmhez felhasznált, bizonyos előzetesen meglevő művek szerzőit, mint a filmben felhasznált egyéb művek szerzőit említi a törvény, ha művük lényegi vonásai ügy kerülnek át a filmbe, hogy annak is tartalmi, művészi lényegét jelentik („alkotó módon való hozzájárulás az egészhez”). „Filmszerzők” lesznek, bár az alkotói folyamat egy előzetes lépcsőjén, még nem is a film céljára alkottak (például megfilmesített regény, zenemű szerzői). Ez a filmnek, mint a különféle 206 Rokonjogi védelem A szerző
