Petrik Ferenc (szerk.): A szerzői jog - A gyakorló jogász kézikönyve 3. (Budapest, 1990)
Második rész. A szerzői jog különös része - XII. fejezet. Film, video
A film fogalma XII. FEJEZET Film, video A film sajátos műfaji jellege, különleges felhasználási módjai és e műfaj kiemelt szerepe a kulturális tevékenységek körében külön szerzői jogi szabályokat tettek szükségessé. Az Szjt. filmekre vonatkozó szabályozása ugyanakkor számot vetett az audiovizuális műfajok sokféleségével (mozifilm - televíziós mű - kifejlődő űj műfajok) és csak az ezek mindegyikére irányadó, az Szjt. általános szabályaihoz képest speciális rendelkezéseket rögzíti. 1. A film és fajtái Szjt. V. 31. § A filmmel azonos elbírálás alá esnek a rögzítés módjára tekintet nélkül a televíziós játékok, az animációs és dokumentumfilmek. A tág értelemben vett filmnek az olyan audiovizuális műveket tekinthetjük, amelyek eseményeket vagy folyamatokat oly módon ábrázolnak, hogy az ismételhető gépi ütőn lehetővé tett vizuális (és auditív) érzékelés során a mozgás érzetét keltik. A mozgás látványát az egyidejűleg vagy külön rögzített hanghatások kísérhetik. A rögzítés módja lehet fotokémiai vagy elektronikus vagy a jövőben akár más is; ugyancsak nem előfeltétel, hogy a film összefüggő történetet mondjon el. „ A film sajátos műfaji művészi távlatai a mozgáslehetőségek űgyszólván korlátlan kiaknázhatóságából, továbbá a közel hozott részletek és az átfogó, távlati mozgóképek kötetlen válthatóságából fakadnak.” (Kézikönyv 1973. 265. oldal.) A szerzői jogi „mű” fogalma (valamely gondolatsor, „gondolatszövedék” egyéni-eredeti módon való kifejtése) erre az alkotásra is alkalmazható. Az Szjt. végrehajtási rendelete 1. §-ának példálózó felsorolása így az egyik tipikus kifejezésformaként külön említi is a filmeket. A filmalkotás néven összefoglalt mű tipikusan egyéb, részben előzetesen meglévő (pl. regény, zenemű), részben a film számára készülő (filmötlet, filmvázlat, szakanyag, filmnovella, forgatókönyv) művek lépcsőzetes át- meg átdolgozásaiból létrejövő mű. Az átdolgozott anyagok benne az előzőektől teljesen eltérő jellegű egységes egésszé olvadnak össze. E sajátossága a szerzői jogi szabályok filmre való specializálásának egyik döntő indoka. A másik rendkívül fontos ok, amiért a filmre a magyar törvényben is külön 204
