Petrik Ferenc (szerk.): A szerzői jog - A gyakorló jogász kézikönyve 3. (Budapest, 1990)

Első rész. A szerzői jog általános szabályai - I. fejezet. Bevezető rendelkezések

A tudomány és a joggyakorlat egységes abban, hogy az alkotás

1. a szellemi tevékenységnek csak bizonyos önállóságot mutató, eredetiséget tükröző terméke lehet, ugyanakkor

2. a szerzői jogi védelemnek nem feltétele, hogy az alkotás valamilyen eszmei (művészi-tudományos) értéket képviseljen.

E körben - a korábbi és a hatályos törvény alkalmazása során született, és ma is iránymutató - több irodalmi és bírósági állásfoglalás ismert, amely szerint az alkotásnak csak az önálló, eredeti (egyéni) gondolati tartalmat kifejező mű minősülhet;

„Szerzői jogi védelem tárgya csak oly mű lehet, amely megalkotójának önálló, egyéni szellemi terméke. Szerzői jogi védelem szempontjából tehát csak azok a művek jöhetnek tekintetbe, amelyek alkotóik egyéniségének bizonyos sajátosságát viselik magukon. Ismert adatoknak, meglevő anyagnak feldolgozása is védelem alatt álló mű, ha ebben önálló, egyéni tevékenység nyilvánul meg, és az űjszerűség bélyegét viseli magán.” (Kűria, P. I. 3581/1934.)

„A felperes által készített kétrészes falipolc nem olyan képzőművészeti alkotás, amely az 1969. évi III. tv. alapján szerzői jogi védelemben részesülhetne. (...) A Szerzői Jogi Szakértő Testület aggálytalan véleménye szerint: bár az utánzás ténye megállapítható, mivel a felperes alkotása eredeti esztétikai gondolatot nem tartalmaz, szerzői jogi védelemben nem részesülhet. Az a körülmény, hogy a polcot mint iparművészeti tárgyat a zsűri elfogadta, az adott esetben a felperes részére még szerzői jogi védelmet nem nyűjthat, mert a polc megtervezésénél általánosan ismert és használt formai elemeket, a funkcióból adódó arányokat és szokásos konstrukciót alkalmazott. A polc terve jellegzetesen egyéni karaktert nem tartalmaz, nincs űj esztétikai megfogalmazása, olyan eszmei tartalma, amely a szerző jogaként védhető lenne. A szerzői jogi védelemre alapított felperesi kereset tehát alaptalan.” (LB Pf. III. 21 105/1971.)

„Az iparművészeti termékek csak akkor részesülnek szerzői jogi védelemben, ha a művészeti alkotás színvonalát elérik. Ez pedig az ítélkezési gyakorlat szerint akkor állapítható meg, ha az iparművészeti termék valóban olyan egyéni, sajátos műalkotás, amely érdemessé teszi a képzőművészeti alkotásokat megillető szerzői jogi védelemre. A felperes által készített termék azonban ilyen műnek nem tekinthető. A Képző- és Iparművészeti Lektorátus szakértői véleménye szerint a felperes által készített kicsinyített vörösréz lemez domborítás minimális szellemi munkával járó szolgai másolás. A felperes tehát ezzel a termékkel kapcsolatban szerzői jogi védelemre jogszerűen igényt nem tarthat.” (LB Pf. III. 20 680/1967.)

„írói mű az, amikor valaki gondolatait írásban vagy beszédben teszi mások számára érzékelhetővé. Az írói mű címe, ha tartalma és formája jellegzetes, és egyéni módon utal a szerző alkotására, az írói mű fogalmi körébe tartozik ugyan, de önmagában, az egész alkotástól elkülönítve nem minősül önálló írói műnek. A mű címe csak utal a szerző alkotta írói műre, és e vonatkozásban része az írói műnek.” (LB Pf. IV. 20 553/1964., BH 1965/1. 4275. PJD II. 20.)

„Egyedül a gondolat, ötlet szerzői jogi védelemre nem tarthat igényt, mert csak a formába öntött gondolat az, amely oltalomban részesül, ha egyéni és ere-Az eredetiség követelménye

17