Petrik Ferenc (szerk.): A szerzői jog - A gyakorló jogász kézikönyve 3. (Budapest, 1990)
Első rész. A szerzői jog általános szabályai - I. fejezet. Bevezető rendelkezések
Tárgyi hatály Az alkotás fogalma- építészeti alkotások, épületegyüttesek, illetőleg városépítészeti együttesek tervei,- a műszaki létesítmények tervei,- iparművészeti alkotások és azok tervei,- jelmez- és díszlettervek,- ipari tervezőművészi alkotások tervei,- művészi fényképek,- számítógépi programalkotások és a hozzájuk tartozó dokumentációk (a továbbiakban: szoftver). (2) A szerzői jogi védelem független a más címen védelem alatt álló egyes alkotásokra (pl. újításokra, találmányokra, védjegyekre, ipari mintákra stb.) vonatkozó külön rendelkezések alapján más címen fennálló védelemtől, és nem érinti a vonatkozó külön rendelkezéseknek a hatályát. (3) A szerzői jogi védelem nem terjed ki az államhatalmi, államigazgatási, a gazdálkodó és a társadalmi szervek, továbbá az egyesületek és szövetkezetek feladatszerű működése keretében az ügyintéző tevékenységük során keletkezett és bármely formában rögzített intézkedésekre, valamint azok tervezeteire. A törvény 1. §-a kétirányú rendelkezést tartalmaz: meghatározza a törvény tárgyi hatályát, ugyanakkor megjelöli a törvényhozói célkitűzést is. A törvény legfontosabb célkitűzése a szerzői alkotások védelme, ugyanakkor az alkotómunkát ösztönző és az alkotások társadalmi felhasználását előmozdító intézmények támogatása. A törvény hatályát pozitív és negatív taxáció határozza meg: az (1) és (2) bekezdés a szerzői jog védelmi körébe tartozó alkotásokat és az ezekkel rokon tevékenységeket (előadóművészi és más rokon tevékenység) határozza meg, a (3) bekezdés pedig kizárja védelem köréből a „művek” egy csoportját (lényegében az állami tevékenység végzése során keletkezett írásokat). Az Szjt. V. idézett rendelkezése azokat a megjelenési formákat (műfajokat) sorolja fel - a teljesség igénye nélkül -, amelyekben a mű (az alkotás) testet ölthet. Szerzői jogi védelem tehát ezen kívüli műfajban született alkotást is megillethet. Igen jelentős az Szjt. V. 1. § (1) bekezdésnek a 15/1983. (VII. 12.) MM r.-rel való kiegészítése: a szoftvert kifejezetten is a szerzői jogi törvény hatálya alá vonta ez a rendelkezés. A törvény tárgyi hatályának legjelentősebb fogalmi eleme: az alkotás. „Az »alkotás« és a »mű« kifejezéseket a törvény azonos értelemben használja, további szövegében inkább »mű« szerepel.” (Kézikönyv 1973. 80. o.) A művek szokásos csoportosítása az is, hogy: a) dologban megtestesülő és b) dologban nem megtestesülő művekre osztjuk fel az alkotásokat. A csoportosítás alapja, hogy bizonyos művek (elsősorban a képzőművészeti alkotások) egy bizonyos dologban testesülnek meg, attól elválaszthatatlanok, s a mű átruházása (eladása) jelenti a szerzői jogokról való rendelkezést. (Részletesen 1. a 13. §-hoz fűzött magyarázatnál.) 16
