Petrik Ferenc (szerk.): A szerzői jog - A gyakorló jogász kézikönyve 3. (Budapest, 1990)
Első rész. A szerzői jog általános szabályai - I. fejezet. Bevezető rendelkezések
I. FEJEZET Bevezető rendelkezések A szerzői jogról szóló törvény - követve a kódexszerkesztés hagyományait - a bevezető rendelkezésekben összefoglalja azokat az általános szabályokat, amelyek megalapozzák a törvény részletes rendelkezéseit. Ez a fejezet tartalmazza a szerzői jog általánosan használt legális definícióját is. Ehhez képest a bevezető rendelkezések között rendelkezik a törvény hatályáról, utal a törvény által nem szabályozott kérdésekben alkalmazandó mögöttes jogra, megadja a szerző, a szerzőtárs és a társszerző, valamint a mű törvényi fogalmát, végül rendelkezik az anonim művekről. A szerzői jog egységét juttatja kifejezésre az a szabály, amely a szerzőt megillető jogokat együtt határozza meg. 1. A törvény hatálya Szjt. 1. § (1) Ez a törvény védi az irodalmi, tudományos és művészeti alkotásokat. A Magyar Népköztársaság támogatja azokat az intézményeket, amelyek feladata az alkotómunka ösztönzése és a szerzői alkotások társadalmi felhasználásának előmozdítása. (2) A törvény védelemben részesíti az előadóművészi, valamint a szerzői alkotómunkával rokon más tevékenységet (51. §) is. (3) Nem tartoznak e törvény védelme alá a jogszabályok, nyilvános határozatok, hatósági közlemények, az ügyiratok, a szabványok és egyéb kötelező rendelkezések. Szjt. V. 1. § (1) Az Szjt. védelme alá tartozó alkotások - függetlenül attól, hogy az Szjt. megnevezi-e - az irodalom, a tudomány és a művészet minden alkotása, így különösen:- irodalmi (tudományos, szépirodalmi, szakirodalmi, publicisztikai stb.) művek,- nyilvánosan tartott beszéd,- színmű, zenés színmű, táncjáték vagy némajáték,- zenemű szöveggel vagy anélkül,- rádió- és televíziójáték,- filmalkotások,- rajz, festés, szobrászat, metszés, kő- stb. nyomás útján előállított alkotások és azok tervei, 15
