Petrik Ferenc (szerk.): A szerzői jog - A gyakorló jogász kézikönyve 3. (Budapest, 1990)
Első rész. A szerzői jog általános szabályai - VI. fejezet. A szerzői jog megsértésének következményei
Jogosulatlan felhasználás A díj mértéke Bírság amilyen a jogszerű felhasználás esetén illeti meg. E szabály célja a szerzőt vagyonijogaiban ért tényleges sérelem orvoslása, ezért nincs jelentősége annak, hogy a jogosulatlan felhasználás a kötelezettnek felróható-e. A konkrét jogvitákban rendszerint két kérdés felől kell dönteni:- valóban jogosulatlanul történt-e a mű felhasználása,- a felhasználó a jogszerű felhasználás esetén milyen összegű díj fizetésére lenne köteles. A jogszerű és jogosulatlan felhasználás elhatárolásával a III. fejezetben már foglalkoztunk. A fő szempont az, hogy a szerző (akár szerződéssel, akár anélkül) kifejezte-e a mű felhasználásához való hozzájárulását; ennek hiányában pedig azt kell vizsgálni, hogy nem jogosítja-e fel a felhasználót a jogszabály a szerző hozzájáruló nyilatkozata nélkül is a felhasználásra (szabad felhasználás, valamint a jogszabály által díjfizetés kötelezettségével engedélyezett felhasználás); nem vélelmezi-e a jogszabály - díj előzetes fizetésétől függően - a szerző hozzájárulását, vagy nem pótolja-e azt a bíróság határozata. Az erre vonatkozó részletes ismertetés a IV., valamint VI-XII. fejezetben található. A gyakorlatban a felhasználás jogosultsága legtöbbször abban a kérdésben vitás, hogy a szabad felhasználás joga meddig terjed. Számos konkrét per indult a vendéglátással, kereskedelemmel, különféle szolgáltatásokkal foglalkozó természetes vagy jogi személyek által a közönség részére nyitva álló helyiségekben (egyéb térségben) rádió- vagy egyéb készülék megszólaltatásával szolgáltatott zene jogdija iránt (1. pl. a LB Pf. IV. 20 610/1984. sz. határozatát, BH 1985/6. 226., PJD X. 39.); de előfordult képzőművészeti alkotásnak az alkalomszerű, illetve a díszletként való felhasználást meghaladó bemutatása (LB Pf. 21 392/ 1975., BH 1976/11.493., PJD VII. 14.), irodalmi, oktatási célt szolgáló műnek a szerző hozzájárulása nélkül végzett kiadása (pl. LB Pf. IV. 20 547/1988/3.) is. Más esetekben a felhasználás az erre irányuló szerződés felmondása (LB Pf. III. 20 822/1971.), illetve a jogszabályban vagy szerződésben megszabott határozott időtartam eltelte miatt minősült jogosulatlannak (Főv. Bír. 2. P. 23 275/ 1984/21.). A díj mértéke a jogosulatlan felhasználás esetén mindenben megegyezik azzal a díjazással, amely a szerzőt a jogszerű felhasználás esetén illeti meg. A gyakorlatban legtöbbször a művelődési miniszter által az egyes műfajokra nézve kibocsátott rendeletben meghatározott díjtételek alkalmazásával kell a díjazás öszszege felől dönteni. Az erre vonatkozó tudnivalók a VII-XV. fejezetben találhatók. Abban az esetben pedig, ha szerzői jogi védelem alatt álló művet olyan célra használják fel, amelyre nézve jogszabály díjtételt nem tartalmaz (ilyen pl. a másodlagos - merchandising-tevékenység számos esete), az üzleti forgalomban kialakult ellenszolgáltatás figyelembevételével kell a díj összegét megállapítani. Ezen felül a szerzőtárs jogainak megsértése esetén a díj összegének megosztása a szerzőség arányától is függ. c) Az Szjt. 53. §-ának (2) bekezdése arra az esetre, ha a jogsértés a felhasználónak felróható, a szerzőt megillető díjon és kártérítésen felül elrendeli a szerzői díjnak megfelelő összeg bírságként való megítélését is. A bírság felől a bíróságnak hivatalból kell határoznia. Ugyanígy a másodfokú 136
