Petrik Ferenc (szerk.): A szerzői jog - A gyakorló jogász kézikönyve 3. (Budapest, 1990)
Első rész. A szerzői jog általános szabályai - VI. fejezet. A szerzői jog megsértésének következményei
tében a felhasználót terheli annak a bizonyítása, hogy a felhasználásra jogutódlás, felhasználási szerződés vagy a jogszabály rendelkezése feljogosította. Aki idegen művet nyilvánosságra hozott, tartozik bizonyítani, hogy ezzel nem követett el jogsértést, mert a mű korábban már - tőle függetlenül - nyilvánosságra került. Ha az egyébként jogosult felhasználó változtatásokat végzett a művön, tartozik bizonyítani azokat a tényeket, amelyek folytán erre joga nyílt. A törvény különböző személyiségvédelmi intézkedéseket tesz lehetővé. Ezek az eszközök együttesen és külön-külön is alkalmazhatók attól függően, hogy az adott helyzetben mire van szükség a sérelem kiküszöböléséhez, következményeinek az elhárításához, a további jogsértés megelőzéséhez, elégtétel nyújtásához. Az Szjt. 52. §-ának az (1) bekezdésében meghatározott minden egyes személyiségvédelmi intézkedés követelése önálló igényérvényesítést jelent. A bíróság csak olyan eszközt alkalmazott, amelyre vonatkozó igényt érvényesítettek. (Pp. 215. §) Ha pl. nyilvános elégtételadás nem indokolt, a bíróság nem alkalmazhatja helyette - külön kereseti kérelem nélkül - a sérelmes helyzet megszüntetésére vonatkozó intézkedést. A szerző személyiségi jogainak a megsértése esetén alkalmazható személyiségvédelmi intézkedések a következők: a) a jogsértés megtörténtének a bírósági megállapítása; b) a jogsértés abbanhagyására kötelezés, eltiltás a további jogsértéstől; c) erkölcsi elégtétel; d) a sérelmes helyzet megszüntetése (az előző állapot helyreállítása, részleges vagy teljes megsemmisítés). A személyiségvédelmi igény érvényesítése iránti perben a felperes a keresetváltoztatás szabályai szerint - Pp. 146. § - bármikor áttérhet újabb, illetve más jogvédelmi eszköz alkalmazásának a követelésére. Erre a másodfokú eljárásban is lehetőség van, mert az első fokú eljárásban azonos jogsértés orvoslásaként nem követelt jogvédelmi eszköz alkalmazására vonatkozó igény a kereset felemelésének tekintendő [Pp. 247. § (1) bek. b) pont]. A jogsértés megtörténtének a bírósági megállapítása többfajta célkitűzést valósíthat meg. Lehet megelőző szerepe. A bírósági ítélet tudatformáló hatása folytán önmagában az a tény, hogy a bíróság valamely magatartást jogsértőnek nyilvánít, alkalmas lehet mások visszatartására hasonló jogsértésektől. Lehet a jogsérelmet megszüntető, helyreállító feladata. A valóság kiderítése és megállapítása elősegítheti a megsértett jog helyreállítását, a jogsérelem megszüntetését pl. ha vitás esetben a bíróság megállapítja, hogy valamely műnek ki a szerzője. Szolgálhat erkölcsi elégtételnyújtást, ha a jogsértő cselekmény káros hatása az emberek tudatában érvényesül. Ilyen eset volt, amikor a bíróság megállapította, hogy a televízió jogsértéssel kölcsönözte a prózai színészek játékához a felperesek hanglemezre vett hangját (vö. LB Pf. III. 21 371/1975.). Az ítéleti megállapítás csak akkor alkalmas helyreállító, elégtételnyújtó szerepének a betöltésére, ha szövegéből pontosan kitűnik, hogy milyen jogsértés történt. Ezért nem elegendő, ha az ítélet csak általánosságban utal a jogsértésre. Az ítélet rendelkező részéből annak is ki kell tűnnie, hogy milyen konkrét magatartás valósította meg a jogsértést. Választás az igények között A jogsértés megállapítása 129
