Petrik Ferenc (szerk.): A szerzői jog - A gyakorló jogász kézikönyve 3. (Budapest, 1990)
Első rész. A szerzői jog általános szabályai - VI. fejezet. A szerzői jog megsértésének következményei
Abbanhagyásra kötelezés és eltiltás Bármiféle személyiségvédelmi intézkedés alapja, hogy a perben megállapítható legyen az, hogy jogsértés történt. A jogsértés megtörténtének a bírósági megállapítása több ennél, mert önálló személyiségvédelmi intézkedés, amit az ítélet rendelkező része (és nem csupán az indokolása) tartalmaz. Ez az intézkedés nem azonosítható a Pp. 123. §-a által szabályozott ítéleti megállapítással sem. Az eljárásjogi szabályok szerinti megállapítási kereset feltétele, hogy a megállapítás - a számadási kötelezettség esetének a kivételével - a felperes jogainak a megóvása végett szükséges legyen és teljesítést ne lehessen követelni. A személyiségvédelmi intézkedésként alkalmazott megállapításnak nincsenek ilyen feltételei. A megállapítás nem azért szükséges, mert teljesítés nem követelhető, nem csupán a jog megóvását szolgálja, hanem kifejezetten jogérvényesítést jelent. Ennek a megállapításnak anyagi jogi feltételei vannak, eljárásjogüag a teljesítés iránti igénnyel azonos. A személyiségvédelmi intézkedések célja elsősorban a jogsérelem kiküszöbölése. Ezért folyamatos, illetve be nem fejezett jogsértés esetében a jogsértőt abbanhagyásra kell kötelezni. „Az alperes divatáru szaküzletében rádiókészülékével zenét szolgáltatott, jogdijat nem fizetett. Az első fokú bíróság úgy rendelkezett, hogy az alperes köteles a szaküzletben a gépzene-szolgáltatást megszüntetni vagy pedig annak jogát jogdíj megfizetésével megszerezni. Az Szjt. 40. §-ának (i) bekezdése értelmében a már nyilvánosságra hozott zenemű nyilvános előadásához a szerző hozzájárulását megadottnak kell tekinteni, ha a megállapított dijat lerótták. Az Szjt. 52. §-a (1) bekezdésének b) pontja értelmében a szerzői jog megsértése esetén a jogsértés abbanhagyását is lehet követelni. Az első fokú bíróság az alperest a gépzene megszüntetésére kötelezte. Ez a rendelkezés megfelel a jogszabálynak. A felperest azonban szerződéskötési kötelezettség nem terheli. Ezért a felhasználási jogosultság jövőbeli megszerzésére való kötelezés még vagylagosan sem mondható ki az ítéletben. Ezt a rendelkezést a Legfelsőbb Bíróság mellőzte.” (LB Pf. IV. 20 610/1984/4.) Abban az esetben, ha a jövőben várható a megtörtént jogsértés megismétlése, a jogsértőt el kell tiltani a további jogsértéstől. Eltiltásra egyszeri jogsértés esetében is sor kerülhet, ha ezt a körülmények indokolják. Az abbanhagyásra kötelezés (illetve ezzel együtt az eltiltás) önmagában akkor alkalmazható személyiségvédelmi eszköz, ha a sértett fél jogainak a megóvására elegendő, mert a jogsértés abbanhagyásával és megismétlésétől való tartózkodással önmagában megszűnik a sérelmes helyzet. Ilyen eset a már nyilvánosságra hozott mű folytán jogosulatlan felhasználása, pl. egy színpadi mű folyamatos előadása a szerző hozzájárulása nélkül. A »Lidérc« című kisjátékfilm rendezője az I. rendű, operatőre a II. rendű felperes. A filmet munkaköri kötelezettségük teljesítése körében alkották. Az V. rendű alperes jogelődje videoklipet készített. A videoklip képi anyagának meghatározó részét a »Lidérc« című filmből vették át. A felperesek a film képeinek a felhasználásához nem járultak hozzá. Az első fokú ítélet indokolása szerint a »Lidérc« című filmet a felperesek munkaköri kötelezettségük teljesítése körében alkották, ezért a felhasználás joga átszállt a munkáltatóra. Az V. rendű alperes jogelődje felhasználási joga alapján a felperesek hozzájárulása nélkül jogosult volt a filmet videoklippé átdolgozni. A felperesek fellebbezése alapos. A »Lidérc« című film képsorai megrázó erővel jelenítik meg az emberiséget fenyegető pusztulás lehetőségét. A »Halley« videoklipben a »Lidérc« című filmből átvett képsorok az eredeti mű művészi és gondolati tartalmától különböző, elsősorban a »könnyű műfajt« képviselő zeneszám, illetőleg együttes reklámozását szolgáló eszközzé váltak. A film önkényesen megváltoztató átvétele a felhasználási jog olyan gyakorlása, amely a felperesek hozzájárulása hiányában a jog társadalmi rendeltetésével ellentétes. A felhasználói jog gyakorlásának ezt 130
