Petrik Ferenc (szerk.): A szerzői jog - A gyakorló jogász kézikönyve 3. (Budapest, 1990)
Első rész. A szerzői jog általános szabályai - IV. fejezet. A szerzői jog korlátai
Vezetékes továbbítás adás, tehát amikor az előzőleg rögzített műsort a rögzítés után sugározza a rádió vagy televízió - az első sugárzásért a díj skálában meghatározott dijat kell fizetni. Az ismételt adás esetében a díjskálában meghatározott csökkentett díj illeti meg a szerzőket. Az Szjt. nemcsak a szerzők műveit részesíti védelemben, de bizonyos védelmet biztosít a rádió és televízió által összeállított műsorok egészére is. Ez ún. „szomszéd” jogi védelem, bizonyos vonatkozásban megfelel a szerkesztői tevékenységnek. A rádió és televízió műsorát engedélyük nélkül nem sugározhatja más rádió vagy televízió, de az is jogellenes, ha valaki ezeket a műsorokat rögzíti és forgalomba hozza, vagy nyilvános előadás céljára rögzíti. A magánhasználat céljára történő rögzítés - például, ha valaki otthon felvesz egy műsort, hogy saját maga részére többször lejátssza - jogszerű. Hangsúlyozni kell azonban, hogy az Szjt. 23. § rendelkezései alapján a sugárzó szerveket megillető védelem semmilyen vonatkozásban nem csorbítja a szerzőknek a törvényben biztosított jogait [Szjt. V. 19. § (3) bekezdés]. Szjt. V. 19. § (4) A rádió vagy a televízió műsorában sugárzott műveknek az eredetihez képest más szervezet közbeiktatásával, vezeték útján vagy egyéb módon történő egyidejű nyilvános átviteléhez a szerző, valamint a rádió vagy a televízió hozzájárulását megadottnak kell tekinteni, ha az átvitelt végző szervezet a Szerzői Jogvédő Hivatalnak a művelődési miniszter jóváhagyásával megállapított díjat befizette. A befolyt díjból az előadóművészek is részesülnek. (5) Az előző bekezdés alapján a Szerzői Jogvédő Hivatalhoz befolyt dijak - költségek levonása után fennmaradó - összegéből 50 százalék a szerzőket, illetve a szerzői jog jogosultjait, 30 százalék az előadóművészeket, 20 százalék pedig a rádiót vagy a televíziót illeti meg. Az előadóművészeknek járó részt a 14/A. § (5) bekezdésében foglalt rendelkezés alapján kell felhasználni. A vezetékes (kábel) vagy nagyközösségi antennánál történő felhasználás általában továbbra is családi körben (lakáson belül) történik, felvetődik a kérdés, hogy meddig terjed a magánhasználat, és jogos-e, és amennyiben igen, hol kezdődik a jogdíjköteles átvitel. Elöljáróban le kell szögezni, hogy amennyiben a nagyközösségi antennát működtető szerv nem rádió vagy televízió műsorának átvitelét végzi, hanem saját műsort ad, akkor a szerzői jogilag védett művek szerzőivel vagy azok képviselőivel közvetlenül köteles szerződést kötni. Ugyanez a helyzet abban az esetben, ha a rádió vagy televízió által sugárzott műsort bármilyen módon megváltoztatja vagy azt nem egyidejűleg, hanem késleltetve közli. Ezekben az esetekben természetesen a rádió és a televízió engedélye is szükséges az Szjt. 23. § (2) bekezdése alapján. Abban az esetben, ha a nagyközösségi antennarendszert maga a rádió vagy televízió működteti, erre jogosult, de a megnövekedett felhasználás következtében jogdíjfizetési kötelezettsége is növekedik, amelyet a Szerzői Jogvédő Hivatallal kötött kisjogdijas szerződés keretében kell rendezni. 104
