Vida Sándor (szerk.): Szabadalmi tájékoztatás - OMKDK Módszertani kiadványok 38. (Budapest, 1973)
VII. Szabadalmi tájékoztatás módszertani kérdései
E tasak-kartotékra vezetnek rá később minden, a szabadalommal kapcsolatos újabb információt /pl. korlátozás, megszűnés/. á.^szabadalmi leirások hagyományos bibliográfiai feldolgozásával készülő kartoték csupán az anyag kiválogatásához igényel műszaki szakismeretet. Az összes egyéb munka: adminisztrativ—feldolgozói természetű. így létrehozott egyszerű, bibliográfiai adatgyűjteményből, ha azt rendszeresen továbbfejlesztik, sok hasznos információ nyerhető. Ha a megfelelő szempontok szerint kiválogatott alapkartoték—lapokat zsindelyezve reprodukálják, újabb leiró munka nélkül is - a kutatott tárgykörben - pontos és gyors információ nyerhető a feldolgozott szabadalmakról. Meg kell jegyezni, hogy a szabadalmi kartotékban nem célszerű a szabadalmi osztályokat közös osztályozási rendszerbe lerakni, bármelyik is lenne a kiválasztott rendszer. A különböző országok szabadalmi osztályozási rendszerei ugyanis nemcsak eltérőek, hanem különböző felépítésük miatt a különböző alosztályok, illetve csoportok nem is felelnek meg teljesen egymásnak. Tehát a közös osztályozási rendszerbe való beosztással sok esetben elveszne az a "szövegkörnyezet", amelyben az "anyaországban" vizsgálták a találmány szabadalmaztathatóságát. Ez a hátrány az együtt lerakott teljes szövegek esetében nem olyan félrevezető, de a kartoték-cédulákon lévő kevés szöveg esetében már nem elhanyagolható. Természetes. hogy cédulakatalógus készitése esetén csak egyetlen a lapkatalóguson kell minden adatot feltüntetni. Az elsőbbségi katalógus, a feltalálói katalógus és a szabadalmasok katalógusa már készülhet kumulativ formában is. 4. SZABADALMI LEÍRÁSOK ELEMZŐ FELDOLGOZÁSA; FOGALOMLÁHCOK, EGYEDI FOGALMAZ Az érdemi elemző feldolgozás mindig a szabadalmi leirás eredeti szövegéből indul ki. Célja a szabadalmi leirásokban közzétett uj műszaki megoldásokat és eredményeket olyan részletesen feltárni, ami a műszaki fejlesztés és az ujdonságvizsgálat igényeit egyaránt kielégiti. A munka természetéből következik, hogy a szabadalomnak ezt az elemzését magának az érdekelt konstruktőrnek, technológusnak kell elvégeznie. Csak a szakmában teljesen járatos szakember tudja biztonsággal kiválasztani a szabadalmi leirás leiró részéből az uj és szükséges információkat. Valójában bármely szabadalmi leirás helyes olvasása is ugyanezt az elemző logikai műveletet kivánja meg. Ebből a meggondolásból alakult ki az elemző feldolgozási módszer legrégibb formája: a vállalati műszaki könyvtár a megrendelt szabadalmi leírásról előnyomtatott űrlapra elkészíti a teljes címleírást és a kettőt együtt juttatja el a felhasználóhoz. Utóbbi az anyag első olvasásával egyidejűleg kijelöli a szövegből az általa fontosnak Ítélt részeket. Ezekhez megadja a tárgyszavakat; vagy ha viszonylag zárt szakterületről van szó, az előnyomtatott fogalmak közül megjegyzi a szövegből ki e melni kívánt akat. 98