Vida Sándor (szerk.): Szabadalmi tájékoztatás - OMKDK Módszertani kiadványok 38. (Budapest, 1973)
VIII. Szabadalmi tájékoztatás gépesítése
anyagok gépi feldolgozását lehetővé teszik. A kódolás második fázisában viszont azt az uj feladatot kell megoldanunk, hogyan lehet az adott jelet a kiválasztott információtárolóban, az adathordozó sajátságának megfelelően beirni, illetve visszakeresni. Ezt a szerepet a különböző kódfajták oldják meg. A kódok rendeltetésük: szerint lehetnek: a/ kiválasztó /szelektáló/ kódok b/ rendező kódok Mig a kiválasztó kódok a visszakérdezésnek megfelelő válogatást tesznek lehetővé, addig a rendező kódoknak másodlagos kiegészítő szerepe van. A rendező kódok segítségével lehet például: a rendezetlen lyukkártyákat betűrendbe vagy számsorrendbe rendezni stb. A feldolgozás szempontjából a legfontosabbak a kiválasztó, szelektáló kódok. A kiválasztó kódok a jelhelyek és pozíciók felhasználása szerint lehetnek: Közvetlen /direkt/ kódok /igen-nem kód,‘több jelhelyes közvetlen kód, kapcsolt szakaszokból álló kódrendszer stb./; Eélközvetlen kódok /osztott és osztatlan szakaszokból álló félközvetlen kódok/; Takarék kódok /kombinatorikus jelkulcsok kát- vagy többelemü/; Szuperpoziciós /rétegezett/ jelkulcsok. A kódolás második fázisa sem egyszerű feladat, ismerete azért lényeges, mert ezek segítségével lehet az információkat az adattárolókra beirni, illetve visszakeresni. - Az egyes kódfajták részletesebb ismertetését azonban már nem tekintjük feladatunknak. összefoglalva a kódolással kapcsolatos kérdéseket, megállapíthatjuk, hogy mig a kódolás első fázisában a deszkriptorgyüjteményt megfelelő jelekkel /számokkal/ kell valamilyen rendszer szerint /hierarchikus, párosított stb./ felépíteni, addig a második fázisban biztosítani kell, hogy a jellel /számmal/ kiegészített tezauruszt milyen kódfajták segítségével lehet a megfelelő adattárolóba oly módon beirni, hogy egyúttal a visszakeresés különböző szempontjainak is eleget tegyenek és az adott tárolót optimálisan kihasználják. Megismerkedve a szabadalmi anyagok gépesítésével kapcsolatos feladatokkal, rátérünk azokra az eszközökre és berendezésekre, amelyek a feladatok elvégzésére, különösképpen az információk beirására, tárolására és visszakeresésére alkalmasak. A szabadalmi leírásokban levő információk többféle módon gyűjthetők ki, tárolhatók, illetve bocsáthatók az érdeklődő szakemberek rendelkezésére. A kiválasztandó mód részben a feldolgozás legközelebbi céljától, részben az anyagi lehetőségektől függ. /Milyen mértékű gépesítésre van anyagi fedezet./ A különböző tárolók közti választásban a lehetőségek elég nagyok. Ismertek a többféle fajtájú és alakú kartotékok, lyukkártyák, többféle tipusu és különféle perifériákkal rendelkező számitógépek. 121
