Vida Sándor (szerk.): Szabadalmi tájékoztatás - OMKDK Módszertani kiadványok 38. (Budapest, 1973)
VII. Szabadalmi tájékoztatás módszertani kérdései
ján már bejegyezzék az ismert adatokat a beszerezni kivánt szabadalom ról. Beérkezés után, természetesen a hiányzó adatokat kiegészítik./ Az ilyen előkószitő munkával feldolgozott anyagot már lehetséges valamilyen'rendszerben tárolni:- Ka csak fogalmakat /500 egységig/ akarnak tárolni, akkor legegyszerűbb esetben 10-hasábos kartonon jegyzik fel, hogy melyik feldolgozási szám foglalkozik az adott fogalommal. Ilyenkor a feldolgozási számot mindig az utolsó helyiérték szerinti hasábba, növekvő számsorrendben jegyzik be;- 500-tól 7000 egység fogalmainak tárolása legcélszerűbben vizuális /optikai, fénylyukkártyákon történik. Mivel ezzel a tárolási rendszerrel a feldolgozott tételek sorszáma könnyen azonosítható, mód van tetszőleges szempont szerint csoportosított fogalmak soktagu együtteseinek vizsgálatára. Ezzel valójában fogalomláncok szerint lehet kutatni. /Ui. 6-8 tagból álló fogalomláncok esetén már kicsi a valószínűsége annak, hogy fölös adat is jelentkezhessék./ E tárolási módnál nincs előzetes kódra szükség és bár csak különálló egyedi fogalmakat tárolnak, de a könnyedén tárolható fogalmak nagy számának szabadon kombinálható módja olyan egyedi keresztkapcsolatok létesítésére is alkalmas, amely szempontokat a tárolás idején esetleg még nem is lehetett ismerni.- Ka fogalomláncokat akarnak tárolni /aminek előfeltétele természetesen a fogalomláncokra bontással való logikai elemzés/, akkor azt legegyszerűbb a már ismertetett állókartotékos formában végezni. /Ezt legcélszerűbb, a fogalomlánc elemzésével egyidejűleg, az elemzést végző szakembernek elkészítenie. Ez a kartoték legtöbbször éppen a folyamatos kiegészítések folytán kézírással készül. Legfeljebb a megtelt, adatokat tartalmazó kész kartonok vagy a fogalomláncok tovább-bontásával felfektetett uj kartonok készülhetnek leiró munkával./- Minden más módon történő fogalomlánc tárolása már előzetes kódrendszert kiván meg. Ui. akár mezőlyukkártyán, akár Hollerithkártyán a tárolható 3, illetve legfeljebb 5 fogalom önmagában nagyon kevés információt jelentene, ha csak maguk a fogalmak kerülnének kifejezésre. Kód-rendszer kidolgozásával azonban mód van arra, hogy a különböző fogalmak egymásutánja egyben a fogalmak egymás közötti viszonyát is kifejezze. - Szerencsés esetben a feldolgozni kivánt szakterületnek már van egységes nemzetközi kódja. Ilyenkor annak segítségével már könnyen lehet a munkát végezni. Ka nincs ilyen kód és azt ezután kell kialakítani, a szakterület vezető szakfolyóiratainak tárgyszó-jegyzékét lehet kiindulási alapnak venni, azaz minden tárgyszót fogalomkartonként felvenni. Ugyanebből a szakterületből kb. 300- 800 szabadalmi leirást ezeken a fogalomkartonokon elemezve kapható meg a kódhoz elengedhetetlen alaptezaurusz. Ezek után célszerű a helyes fogalmakat szisztematikusan logikai sorrendbe rakni /ehhez akár az ETO, akár a Nemzetközi Szabadalmi Osztályozás szisztematikus részét lehet segitségül venni/ és ezután kellő biztonsági közökkel felépíthető a saját kód. A szakirodalom szerint /Ы. SCHEELE/ a gépi lyukkártyák használata 10 000 feldolgozandó egységen felül válik észszerűvé. A feldolgozási munkamenetből látható, hogy az alakjában két lényeges részre különül el: a bibliográfiai adatok felvételére és a feldolgozás tényének regisztrálására, továbbá a szakmai elemzésre. Ez utóbbi jellemző a szabadalmi dokumentáció munkaigényességére. Ha 108
