Vida Sándor (szerk.): Szabadalmi tájékoztatás - OMKDK Módszertani kiadványok 38. (Budapest, 1973)
VIII. Szabadalmi tájékoztatás gépesítése
figyelembe vesszük azonban, hogy a szabadalmi informáciák megszerzésének munkaigényessége hasonló és hogy bizonyos összefüggés megkeresése legalább lűQ-1000 leirás átnézését teszi szükségessé, világossá válik, hogy a szabadalmi dokumentációs anyag létrehozására fordított munka a szabadalmi információs munka során sokszorosan visszatárül. Ea minden újonnan beérkező anyagot legalább a feldolgozási nyilvántartó könyvbe bevezetik és a felhasználó által megjegyzett 5-20 fogalmat tárolják, akkor legalább az egyszer felhasznált anyagban rejtőző információk bármikor egy-két perc alatt újból rendelkezésre állnak. Ha azt vesszük tekintetbe, hogy egy jól körülhatárolt viszonylag szűk területen is, mint pl. a közismert MULLIT tűzálló anyagú öntött idomkövek esetében kb. 5-8G0 szabadalmi leirás alapos átvizsgálása szükséges ahhoz, hogy valamely újabb keverék összetételéről meg lehessen állapítani, miszerint az valóban uj-e, akkor - meggondolva, hogy ez a leirásmennyiség legalább 10-12 ország különböző nyelvű és különféle szempontok szerint osztályozott anyagából keresendő össze - belátható, hogy több napi munkáról van szó. E munka még meglévő saját gyűjtemény tanulmányozása is 10-15 munkaórát igényelne. És itt a felhasználó, kutató, visszakereső munka során olyan jelentős időmegtakarítás mutatkozik, ami már nem csak indokolja, de elengedhetetlenné is teszi a módszeres feldolgozást. P. WEHTENSON szerint, aki ezt a kérdést a müncheni Szabadalmi Hivatal megbízásából vizsgálta, a kutatás, visszakeresés, azaz az információszerzés közvetlen időszükséglete legalább egytizedére csökken. - Ehhez járul még az a hatás, hogy az egyszer már módszeresen feldolgozott és tárolt anyagból az információ mindig és bárki számára rögtön és azonos hűséggel visszanyerhető. /Azaz a feldolgozási mód segítségével, a tárolt elemek alapján a részinformációk tárolása nem az egyes kutatók fejében, tehát egyedileg és elkülönítve történik, hanem a tárolóeszköz segítségével bárki által szerzett részinformáció a közös tároló-rendszerben mindenki által bármilyen tetszőleges összefüggésben lehívhatóvá válik./ A mindenkori visszakereshetőségen és az időmegtakarításon kivül legnagyobb jelentőségű éppen a részinformációk uj mó^n történő csoportosításának lehetősége. A szaktudományok jelenlegi fejlettségi fokán a szakismeretek részletei már annyira elaprózódnak, hogy minden olyan módszer, amely az önálló részletek újabb csoportosítását teszi lehetővé, nemcsak az eddigi ismeretek pontosabb összefoglaláséhoz és jobb áttekintéséhez vezet, hanem szükségszerűen egyidejűleg ki is mutatja ezek között a részismeretek között meglévő ellentmondásokat, vagy kapcsolatok hiányát. Ezáltal pedig újabb összefüggések megismerését teszi lehetővé, illetve régebbi felismerések ellenőrzését biztosítja. VIII. SZABADALMI TÁJÉKOZTATÁS GÉPESÍTÉSE A szabadalmi tájékoztatás legfontosabb feltétele a gyorsaság és megbizhatóság, de nem közömbös a gazdaságosság sem. E feltételeket kis példányú szabadalmi gyűjteményeknél természetesen gépesítés nélkül is meg lehet valósítani. 109