Beck Salamon: Magyar védjegyjog - A "Polgári jog" könyvtára 19. (Budapest, 1934)
Második fejezet. A védjegyjog megszerzése
84 orvoslása is pénzbe kerül, nem egyértelmű a fentebb említett költségokozóssal, mert ez az eset előreláthatólag ritkán fog bekövetkezni.* 3. A 19751/933. sz. rendelet legnagyobb jelentőségű újítása, hogy a kereskedelmi miniszter védjegyjogi iurisdictióját a szabadalmi bíróságra ruházta át. A rendelet 23 § a, miután előzőleg ismételten egyes vonatkozásokban a szabadalmi bíróság ügykörébe utal bizonyos tennivalókat és ezek eljárási szabályait is megteremti, generálisán is kimondja, hogy a jelen rendelet alkalmazási körébe eső védjegyügyekben a m. kir. kereskedelemügyi miniszternek a hatásköre megszűnik és helyébe a szabadalmi bíróság, ill. a Kúria lép. (Mellékesen említjük meg, hogy a kötelező védjegyhasználat elrendelése továbbra is a miniszter jogkörében maradt a hivatkozott szakasz 2 bek. értelmében, de pl. a kereskedelmi miniszternek az 1911 : XI. tcikk 2 §-ában, (ez a törvény a védjegyeknek a kiállításokon való időleges oltalmáról szól**) megadott jogkör ugyancsak továbbra is a miniszter jogkörében marad, noha a rendelet erről nem beszél; de ez a jogkör nem tartozik a rendelet alkalmazási körébe eső védjegy ügyekhez). A miniszter jurisdictiója úgy a peres, mint a nem peres eljárás és igy a lajstromozás felülvizsgálása tekintetében is a szabadalmi bíróságra szállott át. Ezzel a magyar iparjogvédelmi érdekeltségnek egy régi óhaja ment teljesedésbe. 4. A kamara elvileg sem jogosult a kérelem teljesíthetőségét azon az alapon megvizsgálni, hogy más azonos, vagy hasonló védjegy már lajstromozva van. A K.M. 361/1901. sz. határozata (Szász 596 eset) szerint a kamara csak a lajstromozást kizáró okok észlelése alapján tagadhatja meg a lajstromozást. A döntésben a hatásköri és anyagi jogi szabály azonban egybefolyik — a kamarai hatáskör hiánya mellett a határozat arra is utal, hogy előző azonos védjegy léte nem ok a lajstromozás megtagadására, hanem csak a törvény 18§-ának alkalmazására, amellyel alább foglalkozunk. 5. Ha a kamara a bejelentés folytán a lajstromozást eszközli, az ellen semmiféle fellebbvitelt nem ad a törvény. Idegen felek akár subjectiv jogi sérelmeiket, (saját védjegyük elsősége, vagy egyéb alapon) akár a subjectiv jogsértésre tekintet nélkül a lajstromozás objectiv jogi helytelenségét csak * Ld. a minisztérium e kérdésben követett gyakorlatéra alább 4. pont. ** Ld. harmadik fejezet, V. szakasz.
