Beck Salamon: Magyar védjegyjog - A "Polgári jog" könyvtára 19. (Budapest, 1934)
Második fejezet. A védjegyjog megszerzése
83 Ami a 19751/933. sz. rendeletet érinti, tisztázandó elsősorban, hogy ez a rendelet hatályon kívül helyezte-e a hivatkozott 25552/1890. sz. rendeletet. Bár a 19751/933. sz. rendelet a codex igényével lép fel, a rendelet 23. § ut. bekezdése „az ettől eltérő jogszabályok“ hatályvesztését mondja ki; a kérdés tehát azon fordul, vájjon a korábbi rendelet „eltérő jogszabályt“ tartalmaz-e. Az eltérő jogszabály az ellenkező jogszabályt jelenti; már pedig az új rendeletben nincs ellenkező szabály. Dr. Halla Aurél (Kereskedelmi Jog 1933. évf. júniusi szám) azon a nézeten van, hogy a rendelet szerint a kamara a védjegy oltalomképessége tárgyában nem határozhat. Ez az álláspont, amely a 25552/890. sz. rendelettel világosan ellenkezik, a 19751/933. sz. rendeletben sem talál alátámasztásra. Nincs a rendeletnek oly intézkedése, amely a kamara elbírálását e tekintetben megkötné és így a rendelet álláspontjának azt kell tartani, hogy a kamara hatáskörét a lajstromképesség elbírálásában nem akarta elvonni, mert akkor bizonyára kifejezetten rendelkezett volna ily irányban. A rendelet 5 §-ának az az intézkedése, hogy a kamara a kérelmező felet, ha a kérvény a rend. 3. és 4. §-ában megszabott követelményeknek nem felel meg, pótlásra hívja fel, nem értelmezhető akként, hogy ezzel a kamara felülbírálási joga csupán a rend. 3. és 4. §-aiban megszabott követelményekre szoríttatnék. A hivatkozott szakasz a hiány pótlására szóló felhívást szabályozza és ezért említi a 3. és 4. § eseteit, amelyek körében a hiány pótlás aktuálissá válhatik és nem kell említeni az oltalom képesség törvényi korlátainak eseteit, amelyek hiánypótlás útján nem orvosolhatók. Az a körülmény tehát, hogv a rendelet az oltalom képesség kamarai elbírálásáról nem beszél, nem értelmezhető akként, hogy ennek elbírálása a kamarai jogkört meghaladná. De célszerűségi szempontok is a kamarai hatáskör megszorítása ellen szólanak. Ha a kamarát a védjegyalkalmasság felülbírálása meg nem illetné, úgy a kamara nyitott szemmel kénytelen volna oly lajstromozást eszközölni, amely nem tartható fenn. A felek a lajstromozásban bízva, költekezni fognak s az ellenérdekű feleknek a törlés szorgalmazása fog költségeket okozni. Mindezek megszüntethetők, ha a kamara az oltalomképességet is elbírálhatja és már a maga részéről megtagadja a lajstromozást oly esetekben, amikor ennek törvényi akadályai vannak. A másik oldalon az az eshetőség, hogy a kamara viszont oly lajstromozást fog megtagadni, hol a lajstromozásnak akadálya nincs, és a megtagadó kamarai határozat
