Beck Salamon: Magyar védjegyjog - A "Polgári jog" könyvtára 19. (Budapest, 1934)
Első fejezet. Alapfogalmak
69 azt a tételt: dem Geschäftsführer (wird man) unter Umständen das Recht einwilligen müssen, das fremde Interesse selbst geltend zu machen. Das ist der Standpunkt der herrschenden Meinung in Wissenschaft und Rechtsprechung. In der Tat spricht dafür ein dringendes praktisches Bedürfniss“. (Allgemeines Schuldrecht des BGB I. k. 202 1.) Sajnos mindezen felfogások ezúttal különösen „teoretikus“ értékűek, ha a kártérítési joggyakorlatunkra gondolunk, amely a fenti fejtegetéseket „jogi finomságokká“ teszi, amelyeknek a gyakorlatban nem nagy jelentősége van. 16. Az együttes védjegy törlése a védjegytörvény 21. §-a és a védjegynovella 3—4. §-aiban szabályozott törlési okokon felül kérhető — még pedig bárkinek kérelmére — két specialis alapon : ha az egyesület megszűnt, vagy ha az egyesület eltűrte, hogy az együttes védjegyet jogosulatlanul használják. Az egyesület megszűnése analog az egyéni védjegynél a vállalat megszűnésével ; a 19751/933. sz. rendelet, amely a vállalat időközi megszűnése esetére a törlési keresetet megadja, külön is kimondja, hogy a vállalat megszűnése alapján az együttes védjegy törlése nem kérhető. Az egyesület megszűnése azonban gazdasági jelentőségére egészen más hatású, mint egyéni védjegynél a vállalat megszűnése. Ez utóbbi esetben elesik a jogilag védendő érdek ; az egyesület megszűnése esetén azonban itt maradnak azok a tagvállalatok, amelyek évek munkájával kapcsolatot teremtettek a védjegy és a maguk árúja közt, és az egyesület megszűnésével bekövetkező védjegytörléssel kénytelenek lesznek tűrni, hogy az együttes védjegyet bárki használatba vegye. A versenytörvény alapján talán lehetséges lesz oltalmat nyújtani, de ha akárminő úton a volt tagok kizárólagos használati joga törvényes oltalmat kap, talán helyesebb lett volna, ha védjegyjogi területen is megkapják ezt az oltalmat. Nehézség nélkül meg kellett volna engedni a volt tagok bizonyos többségének, hogy új egyesületet alakítsanak, amelynek joga legyen a törölt együttes védjegyet újra lajstromoztatni. 17. Az együttes védjegy 'törlésének másik specificus — csupán az együttes védjegyre fennálló — oka a jogosulatlan használat eltűrése. Formailag ez a tényállás már adva volna azáltal, hogy az egyesület nem jár el minden jogosulatlan utánzóval szemben. A rendelkezés észszerű alkalmazása azonban az egyesület hanyagságát, vagy legalább is állandó iellegű közönyét kívánja meg. Nem lesz helye tehát a törlés-
