Beck Salamon: Magyar védjegyjog - A "Polgári jog" könyvtára 19. (Budapest, 1934)
Első fejezet. Alapfogalmak
70 nek, ha az egyesület nem jár el oly bitorlóval szemben, akinek bitorlásáról tudomása nincs, mert tudomás hijján nem is lehet beszélni arról, hogy az egyesület ezt „eltűrte.“ Ez a kifejezés a tudomást feltételezi. De bitorlás esetén is egy jelentéktelen kis vállalat utánzásánál az eljárásnak célszerűségi okokból való mellőzése, mert az ügy jelentéktelensége a vele járó és behajthatatlan költséget nem éri meg, sem lesz alap a törlési perre. 18. Úgy az egyesülés megszűnése, mint a jogosulatlan használat tűrése alapján bárki keresetet indíthat, minthogy a törvény világosan intézkedik (5. §). A kereset tehát actio pub lica. Érdekeltséget kimutatni nem kell, sőt érdektelen magános is pert indíthat. Gyakorlatilag érdektelenek e perrel úgy sem fognak fellépni és helyesebb is leit volna, ha az actio publica jelleg megtartása mellett mégis azt a megszorítást tartalmazná a törvény, hogy vállalattulajdonosnak kell lenni a felperesnek. 19. Az 1921 : XXII. tcikk a védjegytörvények szabályait az együttes védjegyre csupán két vonatkozásban terjeszti ki kifejezetten és pedig a 2. §. 2. bekezdésében a védjegyre vonatkozó szabályokat, az 5. §. 1 bek. pedig a védjegytörlési okokat. A védjegytörvények egyéb rendelkezései is alkalmazandók az együttes védjegyre (a védjegytörvény 13. §. 3. bekben megszabott árúnem megjelölési kötelezettségről ld. alább a köv. pontban). Csak példaképen említjük meg, hogy az avis kibocsátása az együttes védjeggyel szemben is megtörténhetik. Fölvetődik a kérdés mi a jogi helyzet a védjegynovella 7. §ára tekintettel ha az együttes védjegy az egyesülés megszűnése folytán töröltetik. Ez a szakasz teremti meg tudniillik a két évi lajstromozási tilalmi időt. Szigorúan a törvény szerint ez a kérdés fel sem merülhetne, mert a novella 7. §-a az 1890 : II. tcikk időközben hatályát vesztett 21. §. c. pontja esetét nem említve, csupán az önkéntes kérelemre történt törlés, illetve meg nem újítás folytán bekövetkező törlés esetére rendelte el a két évi lajstromozási tilalmi időt és így az egyesület megszűnése okából bekövetkezett törlés esetén nem érvényesül a tilalmi idő. A iajstromozási igényről szóló harmadik fejezet III. szakasz 3. pontjában látni fogjuk, hogy a miniszteri gyakorlat a vállalat megszűnése okából bekövetkező esetre a tilalmi idő Jogkedvezményét“ kiterjesztette. Az egyesület megszűnése okából bekövetkező törlés azonban ezen vonatkozásban nem teremt a vállalat megszűnéssel analog helyzetet. A jogkedvezmény értéke ugyanis az, hogy az újbóli lajstromozás lehető
