Beck Salamon: Magyar védjegyjog - A "Polgári jog" könyvtára 19. (Budapest, 1934)
Első fejezet. Alapfogalmak
62 riusan előírt tartalom ne volna kötelező. A másik oldalon fölöslegesen terheli az alapszabályokat a védjegyhasználat szabályozásával. A védjegyhasználati szabályokat az egyesület szabadon, jóváhagyási kényszer nélkül állapítja meg — az alapszabályok miniszteri jóváhagyás alá esnek. Úgy a szabályzat megalkotása, mint megváltoztatása ezzel meg van nehezítve, legalább is meglassítva. A gyakorlat nyilván akként fog kialakulni, hogy az egyesületek szabályzatot fognak bemutatni — jogállapotunk tehát egyezni fog a német joggal. A társasági szerződés megemlítése a magyar törvényben teljesen fölösleges — egyesületi jogunk nem operál a társasági szerződéssel. 6. Az együttes védjegy lajstromozására a vállalat igazolásának kivételével — a védjegytörvény rendelkezései alkalmazandók. Az 1921 : XXII. tcikk 2. §. második bekezdés kifejezetten is megmondja, hogy az „együttes védjegyre a védjegytörvényeknek a védjegyre vonatkozó szabályait az alábbi 3—6. §-okból folyó eltérésekkel kell alkalmazni.“ A védjegy lajstromképességének minden szabálya, illetve minden akadálya az együttes védjegyre is kihat. Lajstromozásra alkalmatlan védjegyek tehát együttes védjegyre is alkalmatlanok. Földrajzi helyekre azonban kérdésessé válik, hogy a megjelölés nem használható-e fel védjegyül, ha a kérdéses hely összes vállalkozói tömörültek egyesületbe és a szabályzat minden tagnak további feltételek nélkül biztosítja a használati jogot. A kérdést tagadólag kell megoldani, mert egyrészt az egyesületből valamelyik tag kiválhatik, vagy oly új vállalat alakul, amely nem lép be az egyesület tagjai közé és ezektől sem vonható el a földrajzi helynek a használati joga. A vállalat szükségtelenségén felül a törvény tulajdonkép csak egyetlen kivételt statuál a védjegytörvénynek a védjegyre vonatkozó szabályaival szemben. A 3. §. 2. bekezdése szerint szabadjelzés okából az együttes védjegy lajstromozása nem tagadható meg, ha a szabadjelzés oly vállalkozók körében volt általánosan ismeretes, akik a bejelentő egyesületnek tagjai.“ A törvény nem hangsúlyozza, hogy minden egyes vállalat tagságát megkívánja, de ennek igazolása, minthogy azon negativ körülmény volna igazolandó, hogy nincs az egyesületen kívülálló oly vállalat, mely a szabadjelzést használta volna, nehézségeket is okozna. Kérdés, hogy az egyesületen netán kivülmaradt, de a szabadjelzést használó vállalat léte miként befolyásolja az együttes védjegy lajstromozását és mint alakul az
