Beck Salamon: Magyar védjegyjog - A "Polgári jog" könyvtára 19. (Budapest, 1934)
Első fejezet. Alapfogalmak
63 ily vállalat helyzete a lajstromozás után. A védjegynovella 4. §-ára alapított törlési per sikere megbukik azon, hogy az egyesület nem ugyan a maga, de valamelyik egyesületi tagnak legalább is a kívülálló vállalat használatával egyidős használatát igazolja. Nézetünk szerint a kivüllálló vállalat csak azon az alapon indíthat törlési pert, hogy a lajstromozás nem lett volna eszközölhető, mert a szabadjelzés korábbi használói közül nem mindegyik lett tagja az egyesületnek. 7. Az együttes védjegyet csak az egyesület tagjai használhatják — védjegyszabályzat tehát nem engedheti meg, hogy nem tagok is hozzájuthassanak a védjegyhasználat jogához. Argumentum : 1921 : XXII. te. 2. §, „amelyeket tagjaik használni jogosultak.“ Annak úgy látszik nincs akadálya hogy a védjegyhasználat joga ne legyen feltétlen velejárója a tagsági köteléknek tehát, hogy a használati jog elvileg ne terjedjen ki minden tagra, hanem még külön előfeltételek betöt ése is szükséges legyen a használati jog elnyeréséhez. Ilyen előfeltételül megszabható — lege non distinguente — az egyesületi tagok szavazás útján megnyilvánuló többségi állásfoglalása is. Fórumról, amely a vitás kérdést, hogy valamely tagot megillet-e használati jog, eldöntse, a törvény nem gondoskodik. Ha a szabályzat sem tartalmaz ily intézkedést, a polgári bíróság elé vihető a kérdés. Ez a per nem megállapítási per, hanem marasztalási per, melynek petituma, hogy az egyesület tartozik tűrni a felperes tag védjegyhasználatát. A hatásköri kétségek e perre is azonosak az egyébkénti polgári perekkel. De elbírálható ez a vita incidentaliter bitorlási büntető perben is. ha az egyesület tesz büntető feljelentést és a vádlott a használat jogosságával védekezik. A jogbizonytalanság elkerülése érdekében azonban az volna kívánatos, ha a „szabályzat tartalmaz ily irányú rendelkezéseket, illetve létesít döntő fórumot. A használati jog elvonásának lehetőségét is szabadon állapíthatja meg a szabályzat: ha a tagsági köteléken felül még külön előfeltételek betöltését is megkívánja a szabályzat, ezen előfeltételeknek akár későbben nyilvánvalóvá vált eredeti hiánya, akár későbbi megszűnése minden esetre alapja lehet a használati jog elvonásának. Hagens lehetőnek tartja azt is, hogy a tagok áruinak jóminősége, a megszerzés előfeltétele, illetve rossz minősége az elvonás oka legyen és effelől az egyesület fórumai döntsenek. (323 1.) Az elvonás jogossága körüli vita fórumaira a fentebb elmondottak állanak. A tagsági kötelék meg-