Beck Salamon: Magyar védjegyjog - A "Polgári jog" könyvtára 19. (Budapest, 1934)
Első fejezet. Alapfogalmak
61 az „iparitevékenység“ szó, amit a törvény az állammal kapcsolatban használ. 3. Az együttes védjegy bejelentése azért történik, hogy a védjegyet az egyesület tagjai használják. Innen veszi az együttes kollektiv elnevezés a maga eredetét. Ez okból engedi el a törvény, hogy a bejelentő egyesületnek nem kell saját vállalatának .lenni.* Nincs akadálya azonban annak sem, hogy maga az egyesület is rendelkezzék vállalattal, amint azt a törvény világosan kifejezésre is juttatja. E minőségében az egyesület a védjegyjog rendes szabályai szerint is lajstromozhat védjegyet a saját vállatatából kikerülő árúk számára, amelyet tehát egyedül az egyesület lesz jogosított használni, de ha kollektiv védjegyet jelent be, tagjaival együtt maga az egyesület a saját vállalatában is használhatja a védjegyet. 4. Az együttes védjegy lajstromozására a törvény a következőket rendeli. A bejelentő egyesület köteles alapszabályait, illetőleg társasági szerződését, vagy szabályzatát a szabadalmi bíróságnál és az illetékes kamaránál bemutatni. Rendelkezik a törvény az alapszabályok tartama felől is, az általános kellékeken felül (megjelölendő az egyesület neve. székhelye, célja és képviseleti módja) speciális védjegyjogi vonatkozások is rendezendők az alapszabályokban (az együttes védjegyet kik és milyen feltételek mellett használhatják, mily okból lehet a tagtól a védjegy használatát megvonni, védjegybitorlás esetén mily jogok illetik a tagokat és mily kötelezettségek terhelik). 5. A törvény s alapszabály, társasági szerződés, vagy szabályzat bemutatását vagylagosan kívánja meg. A német védjegytörvény 24 b. pontja (novellaris pótlás) Zeichensatzung bemutatását írja elő — ennek felel meg a törvény „szabályzat kifejezése. Helyesebb lett volna, ha a magyar törvény a vagylagosság elejtésével ugyancsak a védjegyszabályzat bemutatási kötelezettségére szorítkoznék. A magyar törvény mai állapota át nem gondolt eredményekre vezet. A védjegy használati szabályzat kötelező tartalmi rendelkezéseit a magyar törvény az alapszabályokra írja elő — a „szabályzat ilyen kötelező tartalma előírva nincs. Ebből a szóhangzat szerinti következésből kár volna a törvénynek oly értelmet tulajdonítani, hogy az egyesület, amennyiben a vagylagosság jogával akként él» hogy szabályzatot mutat be, erre a szabályzatra az obligato-Ld.: A váltatokról szóló Első fejezet II. szakasz 9. pontját.
