Beck Salamon: Magyar védjegyjog - A "Polgári jog" könyvtára 19. (Budapest, 1934)
Első fejezet. Alapfogalmak
53 XII. Szakasz. Erkölcstelen jelzések. 1. A védjegytörvény 3. §. 4. pontja kizárja az oly védjegyek lajstromozását, melyek erkölcstelen, közbotrányt okozó, vagy közrend elleni ábrázolatokat, vagy a valóságnak meg nem felelő és a fogyasztó közönségnek tévedésbeejtésére alkalmas feliratokat vagy adatokat tartalmaznak. Ez a rendelkezés nem a védjegyjog elveiből, vagy különleges szükségleteiből folyó szabály, hanem a jogrend általános érvényű prohitiv tilalmának a védjegyjog területére való átnyulása. A jogrend általában megtagadja a közhatósági elismerést az erkölcstelen, közrendi szabályokba ütköző tényálállásoktól — természetszerű tehát, hogy a lajstromozást — ami a védjegyjognak a hatóság részéről való elismerését, jogi oltalom alá helyezését jelenti, — sem engedheti meg. 2. Speciális karaktert kap a rendelkezés annyiban, hogy nem csupán az általános erkölcsi szabályok elvi regiója szerint bírálódik el, hogy valamely jelzés erkölcstelen, vagy közrendbe ütköző-e, de az elbírálásnál szerepet játszik, nemcsupán a jelzésnek önmagában való erkölcstelensége, vagy közrendbeütközése, hanem a lajstromozás összképéből való megítélés. így megtagadandó oly jelzések lajstromozása is, melyek önmagukban sem az erkölcs, sem a közrend tételeibe nem ütköznek, de oly árúnemekre kéretett a lajstromozás, amely árúnemekkel kapcsolatos használatbavétel eredményezné az erkölcs, vagy a közrend szabályainak a kihívását. A „Gott strafe England“ szavakból álló védjegy lajstromozását a német Patentamt — örök dicsőségére — a háború tartama alait megtagadta közrend ellenesség okából. Ez a jelzés absolut közrendellenes és bármiféle lajstromozásra alkalmatlan. Sűrűbben fordul elő a gyakorlatban a relatív alkalmatlanság esete, amikor a jelzés a konkrét tényállási környezetben válik meg nem engedhetővé. A kereskedelmi miniszter egyházi vonatkozású jelzéseket (szentek nevei, papi ornatust viselő főpap képe) szeszesárúkra, vagy általában a jelzéssel felidézett fogalom, érzés profanizálását, vagy discreditálását jelentő árucikkekre nem engedi lajstromozni. 3. A most tárgyalt kizárási ok áthatóbb erejű, mint az eddig tárgyalt kizárási okok. A többi kizárási ok lényegileg a monopol használat keletkezését akarja meggátolni, de az elé
