Beck Salamon: Magyar védjegyjog - A "Polgári jog" könyvtára 19. (Budapest, 1934)
Első fejezet. Alapfogalmak
51 való utalásban. (Á la . . . System..........)* Eltekintve az ilyen utalásoknak a versenytörvény alapján való megengedhetetlenségétől (Id. a védjegyjogra Curia P. IV. 5396/931. sz. határozatát), az ily utalást tartalmazó szavak védjegyül nem lajstromozhatók, egyrészt mert másnak esetleg védett kizárólagos jogát sértik (verseny törvény), vagy pedig a szabad használat, ha senkinek ily kizáró joga nincs a lajstromozás utján az öszszességtől el nem vonható. Ugyanily állásponton van Bányász (A Tvt. legújabb gyakorlata 186). XI. Szakasz. Rendeltetés Jelzők. 1. A rendeltetést jelző szavak védjegyképtelensége is is azon alapszik, hogy a forgalomban e szavakat mindegyik vállalkozó számára szabadon kell tartani és arra kizárólagos jog nem engedhető. Ez az elvi alap ezúttal is kívánatossá teszi hogy az egyes esetekben az elbírálás annak figyelembe vételéve! történjék, hogy vájjon az általános forgalomnak vane tényleges szüksége a lajstromoztatni kért szóra. A magyar gyakorlat még elvi alapjaiban is ingadozóbb, mint ezt az eseti megítélés szükségszerűen maga után vonja. Nagy—Szarka kézikönyve (7. oldal) helyesen kategorizálja a rendeltetés jelzők két csoportját, aszerint, hogy a rendeltetésjelző az árú tárgyi vonatkozását jelöli meg, vagy azon fogyasztóközönségre utal, melynek az árú szánva van. A magyar gyakorlat főként ezen utóbbi vonatkozásban mutat erős ingadozást. „Baby“ (csokoládé árúkra), Casino (sörre, pezsgőre, szivarkahüvelyre), Diáktinta, Polgársör lajstromoztattak. A bejegyzést megengedő határozazatok elvi álláspontja legtisztábban a „Diáktinta“ döntésben olvasható (Szász 357. eset). A határozat szerint (K.M. 744/902. és 525/903.) a „diák“ szó azt, mintha az azzal megjelölt tenta tulajdonságainál fogva valamely meghatározott vevőkör szükségleteinek, illetve igényeinek kielégítésére alkalmas volna, nem fejezi ki, — a szó nem rendeltetés jelző és a diák szónak ama jelentősége, amelynél fogva annak egy szőkébb vevőkörre utaló jelentést lehetne tulajdonítani, teljesen háttérbe szorul az árúknak közismert általános és egyetemes használatra szóló Ld. ezekre vonatkozólag VI. fejezet 1. szakasz 17 pontját.
