Beck Salamon: Magyar védjegyjog - A "Polgári jog" könyvtára 19. (Budapest, 1934)
Első fejezet. Alapfogalmak
47 389/909. sz. határozat (Szász 283. eset,) amely szerint : „az idézett szakasz csak az árú minőségét jelző szavakat, vagyis azon jelzőket zárja ki a lajstromozásból, amelyek az illető árú közelebbi megjelölésére a forgalmi körökben szükségesek, s amely jelzők használatára minden termelő igényt tarthat akkor, ha árújának a minőségjelző szavaknak megfelelő minőséget képes adni,“ majd végső conclusióját abban vonja le, „távoli vonatkozású jelzők lajstromozása védjegyjogilag annál kevésbbé esik kifogás alá, mert a hasonló termelők szótári anyaga ezen szó (porcellán : púderre) lefoglalása által semmi korlátozást nem szenved és ezek továbbra is tetszésük szerint használhatják azon jelzőket, amelyekkel árúikat közelebbről megjelölni kívánják.“ A határozat tehát nyíltan hangoztatja, hogy a lajstromozás kizárása csak a közszükséglet megvédésének határáig megy el, e mellett halkabban megüti a hangot, hogy a minőségjelző használatára nincs általános szabadság, illetve az használhatja a szabad védjegyül le nem foglalt minőségjelzőt, akinek árúja valóban eléri a minőségjelző által jelentett értéket. Ezt a gondolatot a védjegytörvény nem viszi keresztül ; nincs is lehetőség arra, hogy az árú minősége a lajstromozásnál elb ráltassék, hogy annak jósága eléri-e a minőségjelző szó által felidézett értéket. 6. Hogy a minőségjelző a specializáló erőt nem nélkülözi, hogy tehát csak a légüres logikai elvont gondolkodás tagadja meg a lajstromozásra való alkalmasságot a karakterizáló erő hiánya okából, annak egyik jellemző gyakorlati esete a K.M. 85/1905. sz. határozata (Szász 284. eset), amely a „Premier“ szót minőségjelzőnek deklarálta írógépre is és a védjegy törlését elrendelte. A Premier írógép ennek dacára e név alatt ismertté vált és az árú provenientiáját hirdeti. A német irodalom újabban igen sűrűn foglalkozik az itt érintett jelenséggel, hogy egyes árújelzők, amelyek lajstromozása megtagadtatott, a forgalmi életben a védjegyjogi kizárólagosság körülbástyázása nélkül is keresztültörték magukat, forgalmi érvényesüléshez jutottak. Zeichen, die sich durchgesetzt haben — zur Verkehrsgeltung gelangt, — hangzanak a német szólamok az eleven jogélet e jelenségéről. A jog nem mehet el süket fülekkel e jelenség mellett és képzelt aggályok okából nem tagadhatja meg a iajslromozást és ezzel a jogoltalmat oly árújelzőktől, amelyekről gyakorlatilag beigazolódott, hogy a közönség, mint árúismertetőket fogja fel. A védjegyjogi felfogás szigorúságát e ponton a Tvt. 7. §-a már amúgy is áttörte, amely
