Beck Salamon: Magyar védjegyjog - A "Polgári jog" könyvtára 19. (Budapest, 1934)
Első fejezet. Alapfogalmak
46 3. A szavak általános használatra való fenntartásán kívül még egy másik közérdekű szempont is érvényesítést követel a lajstromozásra való alkalmasság elvi szabályozásánál és eseti alkalmazásánál egyaránt. És ez : a minőségjelzőkben rejlő deceptiv erő. Közömbös minőségjelzőket ritkán akar a forgalom árujelzőként felhasználni, sőt épen a karakterizáló erő kétségtelenül alacsonyabb fokát azzal akarják ellensúlyozni, hogy a választott kifejezésnek, szónak bizonyos propaganda ereje van. (Non plus ultra, Superfine, Exquisit, Record stb.) A tájékozatlanabb közönségre az ily szavak használata megtévesztően hathat, az pedig közérdekű feladat, hogy ily félrevezetést egy törvényes institutio ne szolgálhasson. Az esetek zömében a megtévesztés közelsége az a szempont, amely a minőségjelzőknek védjegyeztetésére való alkalmasságának útjában áll. Hogyan érvényesülnek ezek az elgondolások a gyakorlatban ? 4. A gyakorlat elfogadja a minőségjelzőknek azt az elméletitcsoportosítását, hogy vannak absolut minőségjelzők, amelyek minden árúra ráillenek és relativ minőségjelzők, amelyek csak bizonyos árúcikkekkel kapcsolatban jelentkeznek minőségjelzőül.* 5. Nem akadunk a gyakorlatban ezen felfogás látható nyomára, hogy a karakterizáló erő hiánya, vagy fogyatékossága, mint magánérdeket szolgáló korlátozás nem értelmezendő teljes szigorúsággal. A gyakorlat e ponton a pozitivista törvénytisztelet alapján áll ; amely szót tehát minőségjelzőnek ismer fel, azt a védjegylajstromozásból kizárja, minthogy a törvény a minőségjelzőket a lajstromozásra alkalmatlannak deklarálja. Ha enyhébb felfogást lát a gyakorlat helyénvalónak, akkor ennek a felfogásnak azon az úton szerez érvényesülést, hogy nem tartja minőségjelzőnek, iiyképen eleget tesz a helyes jogi sugalomnak, de a törvény tiszteletbentartásának is, mert nem foglal bevallottan contra legem állást. A „nem minőségjelződnek való nyilvánítás útján elért lajstromozás egyik szinte elvvé sűrűsödött szabálya az, hogy a minőségjelző címen csak azon szavak zárhatók ki a forgalomból, amelyek „az árú minőségére nemcsak közvetett értelemben, hanem közvetlenül utalnak.“ (Nagy—Szarka 21. lap.) A közvetett minőségjelzőnek és a szavak közszükségleti lefoglalásának, (a közszükséglet előli elvonhatlanságának) combinativ érvelését mutatja a K.M. E csoportosítésra Id. Nagy—Szarka 23. 1.
