Beck Salamon: Magyar védjegyjog - A "Polgári jog" könyvtára 19. (Budapest, 1934)
Függelék
XXXIV azonnal belajstromozza. Az egyes hatóságokat e lajstromozásról haladéktalanul értesíti. A belajstromozott védjegyeket a nemzetközi iroda a lajstromozási kérvényben foglalt adatoknak és a bejelentő által benyújtott clichének felhasználásával időszaki lapjában közzététeti. A belajstromozott védjegyeknek a szerződő országokban való nyilvánosságra hozatala végett a nemzetközi iroda az egyes hatóságoknak az említett közleményekből annyi példányt bocsát díjtalanul rendelkezésükre, amennyit kívánnak. Ezt a közzétételt az összes szerződő országokbban teljesen elegendőnek kell tekinteni és más közzététel a bejelentőtől nem követelhető. 4. cikk. A nemzetközi irodánál ilykép foganatosított belajstromozás időpontjától kezdve a védjegyet a szerződő országok mindegyikében úgy kell oltalmazni, mintha ott a védjegyet közvetlenül jelentették volna be. Minden védjegy, amely nemzetközi lajstromozásnak tárgya volt, a főegyezmény 4. cikkében megállapított elsőbbségi jogot az ezen cikk d) pontjában említett alakszerűségek betartásának kötelezettsége nélkül is élvezni fogja. 4/b) cikk. Ha a nemzetközi iroda oly védjegyet, amely egy vagy több szerződő országban már be van lajstromozva, utóbb ugyanazon tulajdonos vagy jogutóda javára belajstromoz, a nemzetközi belajstromozást a megelőző hazai belajstromozások helyébe lépőnek kell tekinteni, anélkül, hogy az ez utóbbi belajstromozásokkal szerzett jogok csorbulnának. 5. cikk. Azokban az országokban, ahol a belföldi törvényhozás megengedi, azok a hatóságok, amelyekkel a nemzetközi iroda a védjegy belajstromozását közli, kinyilatkoztathatják, hogy a védjegy területükön oltalomban nem részesíthető. Az oltalom ily megtagadásának azonban csakis olyan okokból lehet helye, amelyek a főegyezmény szerint valamely védjegy hazai lajstromozását is megakadályoznák. Azok a hatóságok, amelyek ezzel a joggal élni óhajtanak, kötelesek az indokolással ellátott visszautasító határozatukat a nemzetközi irodával a hazai törvényükben előírt határidőn belül, de legkésőbb a védjegynek nemzetközi lajstromozása időpontjától számított egy év letelte előtt közölni. A nemzetközi iroda a származási ország hatóságának, valamint a védjegy tulajdonosának vagy meghatalmazottjának, feltéve, hogy utóbbit az említett hatóság az iroda tudomására hozta, haladéktalanul megküldi a fentiek értelmében vele közölt visszautasító határozatnak egyik példányát. Az érdekelt ugyanazokkal a jogorvoslatokat élhet, mintha közvet’enül abban az országban jelentette volna be a védjegyet, amely az oltalmat megtagadta. Ha a hatóságok a föntemlített egy évi végső határidőben a nemzetközi irodának semminemű értesítést sem küldtek, ezt olybá kell venni, hogy az illető védjegyet elfogadták. 5/b) cikk. A védjegyekben foglalt bizonyos alkotó elemeknek, mint amilyenek: címerek címerpajzsok, arcképek, kitüntetések, címek, kereskedelmi nevek, vagy a bejelentővel nem azonos egyének nevei, vagy egyéb hasonló feliratoknak jogosult használatát igazoló és a szerződő országok hatóságai részéről esetleg megkívánt bizonylatok, a származási ország hatóságának igazolásán vagy hitelesítésén felül más igazolásra vagy hitelesítésre nem szorulnak. 5 c) cikk. A nemzetközi iroda a végrehajtási szabályzatban megszabandó díjért mindenkinek, aki kéri, másolatot szolgáltat ki, valamely megjelölt védjegyre vonatkozólag a lajstromban foglalt összes bejegyzésekről.
