Beck Salamon: Magyar védjegyjog - A "Polgári jog" könyvtára 19. (Budapest, 1934)

Függelék

XXXV Az iroda ezenfelül díjazás ellenében arra is vállalkozhatok, hogy a nemzetközi védjegyek között előzményekre (anterioritásra) vonat­kozó kutatásokat végezzen. 6. cikk. A nemzetközi irodánál teljesített belajstromozáson ala­puló védelem 20 évig tart a belajstromozás időpontjától számítva (a 8. cikkben foglalt ama rendelkezéseknek érintetlenül hagyása mellett, amelyek arra az esetre vonatkoznak, amikor a bejelentő a nemzet­közi illetéknek csak egy töredékét fizette be), de ez a védelem nem illet meg olyan védjegyet, amely a származási országban a törvé­nyes oltalomban már nem részesül. 7. cikk. A belajstromozás az 1. és 3. cikk szabályai szerint mindenkor megújítható a megújítás keltétől számítandó újabb húsz évi időtartamra. A nemzetközi iroda hat hóval a védelmi idő letelte előtt hiva­talos értesítés küldésével felhívja a védjegytulajdonos figyelmét a le­járat pontos napjára. Ha az előző bejelentés megújítása céljából letett védjegy alakja változást mutat, a hatóságok a megújítás címén való lajstromozást megtagadhatják és ugyanez a jog illeti meg őket akkor is, ha a vál­tozás azoknak az árúknak a felsorolásában állott be, amelyekre a véd­jegy alkalmazást nyer, hacsak az ily irányú kifogásnak a nemzetközi iroda közvetítésével történt közlése folytán az érdekelt fél ki nem je­lenti, hogy lemond azoknak az árúknak az oltalmáról, amelyek a ko­rábbi lajstromozás alkalmával nem voltak ugyanazokkal a kifejezé­sekkel megjelölve. Ha a védjegy megújítás címén nem fogadtatik el, akkor a ko­rábbi lajstromozás tényével elnyert elsőbbségi és egyéb jogok figye­lembe vehetők. 8. cikk. A származási ország hatósága belátása szerint nemzeti lajstromozási díjat állapít meg és azt a nemzetközi belajstromozás végett bejelentett védjegy tulajdonosától a maga számára beszedi. Ehhez a díjhoz százötven frank (svájci frank) nemzetközi illeték járul az első védjegy után és száz frank minden egyes további véd­jegy után, melyet a nemzetközi irodánál ugyanis a bejelentő egyide­jűleg jelent be. A bejelentőnek jogában áll, hogy a nemzetközi bejelentéskor az első védjegy után csak száz frauk és az egyidejűleg bejelentett többi védjegy után egyenkint csak hetvenöt frank illetéket rójjon le. Ha a bejelentő ezzel a joggal él, tartozik a nemzetközi lajstro­mozás keltétől számított tíz évi határidő letelte előtt kiegészítő illeték fejében az első védjegy után hetvenöt frankot, az első védjeggyel egyidejűleg letett minden további védjegy után pedig ötven frankot a nemzetközi irodánál lefizetni, aminek elmulasztása azt eredményezi, hogy a lajstromozás adta jogai ezen határidő lejártakor megszűnnek. A nemzetközi iroda hat hónappal e lejárat előtt minden felmerülhető eshetőségre tekintettel, hivatalos értesítés küldésével felhívja a letevő figyelmét e lejárat pontos napjára. Ha ez a kiegészítő illeték a fenti határidő lejártáig a nemzetközi irodához be nem folyik, az iroda a védjegyet töröli, ennek megtörténtéről a hatóságokat értesíti és lapjá­ban a törlést közzéteszi. Ha a védendő árúk jegyzéke száz szónál többet tartalmaz, a védjegy lajstromozása csak a végrehajtási szabályzatban megállapí­tandó pótdíj lefizetése után foganatosítható. A nemzetközi lajstromozásból befolyó különböző bevételeknek évi hozadékát a jelen megállapodás végrehajtásához szükséges közös költségek levonása után a szerződő országok között a nemzetközi iroda egyenlő arányban osztja fel.

Next

/
Thumbnails
Contents