Beck Salamon: Magyar védjegyjog - A "Polgári jog" könyvtára 19. (Budapest, 1934)

Hetedik fejezet. Nemzetközi jog

358 ezen egyezmények „Szűkebb Unió“-ként való elnevezése, mely kifejezést maga az Egyezmény is használja (ld. Egyezmény 2. cikk) és a kereskedelmi minisztérium a nemzetközi irodához intézett felvilágosító iratában (Ld. Szász I. k. 790. ap) ugyané néven említi. 3. A Szűkebb Uniónak csupán azon államok lehetnek tagjai, akik az alapunióhoz csatlakoztak, egyrészt azért, mert a lajstromozási egyezmény az uniós alapegyezményre támasz­kodott, másrészt, mert a nemzetközi lajstromozási szerv, a nem­zetközi iroda és az Uniós alapegyezményben résztvevő álla­mok költséghozzájárulásával tartatik fenn. Nincs semmi akadá­lya annak, hogy valamely állam utólag csatlakozzék úgy az Uniós alapegyezményhez, mint a nemzetközi lajstromozási egyezményhez. Magyarország ugyancsak az 1913. évi VIII. tcik­­kel csatlakozott az Unióhoz, de ugyanekkor csatlakozott a nem­zetközi lajstromozási egyezményhez is. Amint az Egyezmény­ben a nemzetközi lajstromozás megalkotásának időpontjában résztvevő államok számára nem volt kötelező a nemzetközi lajstromozási egyezményhez való csatlakozás, úgy az Unióhoz való csatlakozás ma is megtörténhetik anélkül, hogy az illető állam a nemzetközi lajstromozási egyezményhez is csatlakozni köteles volna. 4. A lajstromozási egyezmény a különböző konferen­ciákon ugyancsak revízió tárgyát képezte ; úgy a brüsszeli, és a washingtoni, mint a hágai konferencia az egyezményben töb­­bé-kevésbbé lényeges módosításokat, illetve kiigazításokat esz­közölt. A hágai egyezmény kimondotta, hogy azon államok vi­szonyában, amelyek a hágai egyezményt nem erősitik meg, a korábbi washingtoni egyezmény marad hatályban. Magyaror­szág a hágai egyezményt az 1929. XVIII. tcikkben a nemzet­közi lajstromozási rész tekintetében is törvénybe iktatta, de ter­mészetesen azon államokkal való kapcsolatukban, amelyek a hágai egyezményt nem erősítették meg, reánk nézve is a washing toni egyezmény maradt hatályban. Lényegbevágó eltérés azon­ban a két egyezménnyel megteremtett jogi helyzet között nincs. Az alábbiak során a hágai egyezményt vesszük a tárgya­lás alapjául, kiemelve a hágai szöveg újításait. 5. Bár mint fentebb említettük a nemzetközi lajstro­mozási egyezmény a többszörös lajstromozás nehézségén kí­ván segíteni, ez az egyezmény is a járulékosság elvi alapján áll és így a nemzetközi lajstromozás előfeltétele a védjegynek a származási országban való lajstromozottsága. A íajslromo-

Next

/
Thumbnails
Contents