Beck Salamon: Magyar védjegyjog - A "Polgári jog" könyvtára 19. (Budapest, 1934)
Hetedik fejezet. Nemzetközi jog
359 zási egyezmény is tehát, ha nem is többszörös, de még mindig keltős lajstromozást kíván meg. A lajstromozás előbb a származási országban eszközlendő és ennek megtörténte után kérhető a lajstromozás a nemzetközi irodában. A származási ország fogalmát az alapegyezmény 6. cikke határozza meg, amellyel az előző fejezetben (lásd 14. és 15. pont) foglalkoztunk. 6. A nemzetközi lajstromozást nemcsak a szerződő állam polgárai, hanem a megállapodáshoz nem csatlakozott államok polgárai is igénybevehetik, amennyiben a szőkébb unió területén lakóhelyük, vagy tényleges és komolyan számbavehető ipari, vagy kereskedelmi telepük ván. Hogy a származási ország nem esik egybe azon állammal, ahol a vállalat telepe van, arra Id. előző fejezet 15b. pontját. 7. A nemzetközi lajstromozás iránt az erre előírt űrlapon kell benyújtani a származási ország lajstromozási hatósága útján. A lajstromozó hatóság igazolja a kérvény hazai lajstromozására vonatkozó adatainak helyességét. 8. A nemzetközi iroda a származási ország lajstromozási hatóságától hozzá áttett kérvényekre a lajstromozást azonnal eszközli és pedig minden további vizsgálat nélkül. A vizsgálat nélkül eszközölt nemzetközi lajstromozás cerrectivumaira lásd alább 11. pontot. A nemzetközi belajstromozás időpontjától kezdve a védjegyet a szerződő országok mindegyikében úgy kell oltalmazni, mintha ott a védjegyet közvetlenül jelentették volna be. A védjegy nemzetközi belajstromozását a nemzetközi iroda saját időszaki lapjában közzéteszi, de ezenfelül a megtörtént lajstromozásról az egyes országok hatóságait haladéktalanul értesíti. 9. Amint az előző pontban láttuk, a nemzetközi lajstromozás alapján az egyes országokban a védelem a nemzetközi lajstromozás időpontja szerint jár a félnek Joga van azonban a nemzetközi lajstromozást kérő félnek is a főegyezmény 4. cikkében megállapított elsőbbségi jogot igénybevenni, sőt az elsőbbségi jog igénybevétele tekintetében az a könnyebbség is fennáll, hogy a főegyezmény 4. cikk d. pontjában megszabott nyilatkozatot megtennie nem kell. A 4. cikk d. pontjában megkívánt nyilatkozat tartalma ugyanis magából a kérvényből adódik. Az elsőbbségi jog igénybevételének egyéb feltételei azonban a nemzetközi lajstromozásra is állanak és így az elsőbbségi jog kifejezetten igénybeveendő és természetszerűen az elsőbbségi jog igénybevehetőségének időtartama is a főegyezmény
