Beck Salamon: Magyar védjegyjog - A "Polgári jog" könyvtára 19. (Budapest, 1934)
Első fejezet. Alapfogalmak
31 hogy szabad (tehát bárki által felhasználható árúnéwé váljon. A szabad jelzéssé való átalakulás gátoltsága a szabad árúnévvé való átalakulás lehetősége mellett alig bir gyakorlati jelentőséggel. A lényeg mégiscsak az, veszendőbe mehet-e a használat általánossá válása folytán a bejegyzett védjegy és tökéletesen lényegtelen, hogy a védjegy megkülönböztető erejének megszűnését az elmélet a védjegy szabad jelzéssé, vagy szabad árúnévvé való átalakulásnak minősíti. Kohler, aki az élet tényeinek megfigyeléseiből a jogászi logika eredményeit sokszor felülbírálta, itt sem zárkózott el annak felismerésétől, hogy az árújelző gyakran árúnéwé válik és már nem az árú eredetére, hanem az árúra utal. „Das Publikum schliesslich im Namen nicht mehr die Produzentenbezeichnung, sondern die Bezeichnung des im bestimmter Weise geschalteten Produktes erblickt.“ (Industrierechtliche Abhandlungen und Gutachten I. kötet. 79.1.) De még a tiszta dogmatika területén sem helytálló a tétel. A lajstromozott védjegy akkor válik általánosan használttá, ha a jogosult vállalat bár időről-időre védjegyét megújítja, de annak hatékony védelméről nem gondoskodott és az utánzást nem üldözi. Ily körülmények között pedig a védjegynek a vállalztra utaló ereje, a distinctiv erő elmosódhatik akkor is, ha a védjegy nem is válik árúnévvé. Bekövetkezhetik a lajstromozott védjegyre is az az állapot, ahogyan Seligsohn egyébként helyesen a szabad jelzést definiálja : „Unter Freizeichen sind zu verstehen : Zeichen die infolge allgemeinen freien Gebrauchs im Verkehr nicht als individuelle Waarenzeichen gelten.“ (id. m. 69. 1.) Egy árúcikk elefánt védjegye általános (nem üldözött) utánzás folytán elveszti azt a jellegét, hogy individuális jelzés legyen, bár az illető árúcikket nem fogják „elefánt“-nak nevezni. Mi lesz a szabad árúnévvé nem kialakult, de egyébként egyéni vállalatra utaló jelentését elvesztett, általános használatban álló védjeggyel ? Aligha tagadható meg az az álláspont, hogy a lajstromozás tartama alatt is bekövetkezett a lajstromozott védjegynek szabad jelzéssé való átalakulása. Nagy—Szarka kézikönyve azon az állásponton van, hogy a lajstromozás hatálya alatt a védjegy még akkor sem válik szabad jelzéssé, ha a jogosított védjegyét nem is használná és a visszaélések ellen föl nem lépne, amit azzal indokol, hogy „arra, hogy jogáról lemondott, praesumptionak helye nincs.“ (id. m. 30. 1. Az idevonatkozólag felhívott 483/901. sz. határozattal alább foglalkozunk). Amily helyes a tétel, hogy a joglemondásra nincs helye praesumptionak, any-
