Beck Salamon: Magyar védjegyjog - A "Polgári jog" könyvtára 19. (Budapest, 1934)
Hetedik fejezet. Nemzetközi jog
350 hetőségét, hogy a külföldi a belföldön kedvezőbb álláshoz jut, mint a belföldi, amely helyzet egyébként a szóvédjegy behozatala előtt igen sűrűn visszatért. Remélhető, hogy a nemzetközi összhang a mi gyakorlatunkat is az egyezmény rendelkezése értelmében alkalmazkodásra fogja szorítani. Más dolog az, hogy a belföldi törvényhozás nem fogja-e szükségesnek tartani, hogy a belföldieknek is megadja azt a védjegyoltalmat, amit a külföldinek megadni kénytelen. 20. A külföldi Uniós védjegy belföldi védelmének biztosítottsága érdekében az egyezmény 7. cikke még egy további rendelkezést tartalmaz, kimondván, hogy annak az árúnak természete, amelyre a védjegyet alkalmazni kell, semmi esetben se szolgálhat akadályul a védjegy belajstromozására. Az egyezménynek ez a rendelkezése, amely pl. Németországra, ahol az árúnemek védjeggyel való ellátására korlát nincs, tárgytalan nálunk a kifejlődött gyakorlatra tekintettel fontossághoz jut. Említettük (első fejezet, III. szakasz 5. pont), hogy titkos gyógyszerekre védjegylajstromozást a gyakorlat nem enged meg. Az egyezmény 7. cikke kötelezővé teszi ránk, hogy valamely Uniós államban titkos gyógyszerre lajstromozott védjegyet mi is lajstromozzunk. Újabb eset arra, hogy a külföldi kedvezőbb helyzethez jut, mint a belföldi. Ez az előny azonban nagyrészt formai, mert a titkos gyógyszert — noha külföldi lajstromozása alapján nálunk is lajstromozzák — külön engedély nélkül nálunk forgalombahozni nem lehet és a belföldi lajstromozás megszerzése még nem ad mentességet a forgalombahozás tilalma, illetve az arra szükséges külön engedély megszerzése alól. Viszont, ha a védjegyet valaki mégis utánozná, a védjegyoltalom bíróságaink részéről nem lesz megtagadható azzal, hogy a védjegytulajonosnak nincs joga árúját forgalombahozni és így nem volna a jogvédelemnek alapul szolgáló érdeke. Ha az egyezmény a védjegy lajstromozását kötelezővé tette, ezzel a védjegyjog megsértése esetére a védjegyoltalom nyújtására is kötelezettséget vállaltunk. A titkos gyógyszerek védjegyének érvényességénél szóbajöhet még az egyezmény 6. cikkében foglalt közrendi clausula. Láttuk, hogy a belföldi lajstromozás megtagadásának fenntartott esetei között a közrendi clausula is szerepel. Azonban a közrend sérelme okából a 6. cikk 3. pontja alapján azokra a védjegyekre van helye a lajstromozás megtagadásának, vagy érvénytelenítésének, amelyek a „közerkölcsöt, vagy közrendet sértik“. Magának a védjegynek kell tehát a közrendbe, vagy a közerkölcsbe ütköznie, nem az árú