Beck Salamon: Magyar védjegyjog - A "Polgári jog" könyvtára 19. (Budapest, 1934)
Hetedik fejezet. Nemzetközi jog
340 A védjegynovella terminológiája képviselőről, az egyezmény meghatalmazottról szól. Az egyezmény francia szövege „mandataire“-t mond. A magyar fordítás tisztasága, a magyar törvény terminológiájához való alkalmazkodás azt tette volna szükségessé, hogy az egyezmény magyar szövege a „képviselő" kifejezést hasznája és ez esetben nem volna kétség, hogy a „mandataire" alatt a „képviselő értendő. Az egyezmény német szövege a „Vertreter“ kifejezést használja, ugyanazt a kifejezést, amellyel a német védjegytörvény 23. §-a a magyar „képviselő“ kifejezés egyenértékűje gyanánt él. A képviselő kirendelése tehát az Uniós polgárra is kötelező. (A képviselőre vonatkozó általános szabályok tekintetében ld. az előző szakasz 7—12. pontjait.) 6. Az Uniós-polgárok jogainak a belföldiekével egyenlő védelme mellett az egyezmény a belföldieknek biztosított jogorvoslatokat is megadja az Uniós polgárnak. A jogorvoslat kifejezés a mi műnyelvünk terminológiájában nem szigorúan körülhatárolt értelmű; semmiesetre sem egyező a kifejezés a „perorvoslat“-tal és nem akar annak synonimája lenni. A jogorvoslat a jogvédelmi eszközöket (polgári kereset, büntető feljelentés, bárminemű kérvény stb.) jelenti. A francia szöveg a „recours“ kifejezést használja ; ennek nem szerencsés visszaadása a jogorvoslat. A német szöveg itt is szerencsésebb kezű; a „Rechtshilfe“ tisztábban adja vissza a „recours“ értelmét, mint ahogy a „jogorvoslat", amelynek körébe nyilván beleesik a törvényben megadott mindenféle „perorvoslat“ is. 7. A belföldiekével egyenlő jogsegély-igény azonban nem jelent mentességet a magyar jognak a külföldiekre egyébként megszabott követelmények alól. így pl. az egyenlő jogsegély címén nem igényelheti az Uniós polgár a perköltségbiztosíték nyújtása alóli fölmentést, mondván, hogy a magyar állampolgár nem köteles perköltségbiztosítékot adni, tehát az egyezmény alapján induló perekben az Uniós polgártól se követelhető költségbiztosíték. Ha oly állam polgáráról van szó, amely állam a perköltségbiztosíték tárgyában létrejött hágai egyezmény részese, úgy ez nem köteles költségbiztosítékot nyújtani, de ez a mentesség nem a védjegyjogi, hanem a perköltségbiztosítéki egyezményen alapul. 8. Az egyezményben nyújtott egyik legnagyobb jogosítvány az egyezmény 4. cikkében szakályozott elsőbbségi jog. Ez az elsőbbségi jog abban áll, hogy aki a szerződő országok egyikében védjegyét szabályszerűen bejelenti, vagy a
